Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1903
60 December-. Zrínyi Ilona utazása férjéhez. (Thaly Kálmán.) II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós. (Thaly Kálmán.) Kölcsey beszédje a lengyelek ügyében. Január: Kazinczy levele Szentgyörgyihez. Szülőföldem szép határa . . . (Kisfaludy K.) A Himnusz. (Elemzés, szavalás.) A Szózat. (Elemzés szavalás.) Február: Az irásmű fogalma, tárgya, tartalma, eszméje. Az irásmű szerkezete, vázlata, főrészei. Az előadás formái. Hogy készül az irásmű ? Ismétlés. A stilus és stilisztika fogalma. A hibás alkotásu szavak. Az idegen szók. Idegenszerű szófűzések, mondatszerkesztések, a tájszók és elavult szók. Rokonértelmű szók, szóhiány és szószaporítás. A helyesírás, szórend. Összefoglalás. (A stilus általános kellékei.) Ismétlés. Március: A szóképek. Összefoglalás: szemléletesség. Az alakzatok. Szóalakzatok. Gondolatalakzatok. Összefoglalás: élénkség. A szók hangzatossága. A mondatok hangzatossága. Áttekintés: a stilus érzelemkeltő esközei. A stilus nemei. Ismétlés. Április : A levél. A folyamodvány. A bizonyítvány. A nyugtat- vány, ellennyugtatvány. Elismervény. Jegyzőkönyv. Kötelezvény. Ismétlés. Május: Bérleti szerződés, adásvevési szerződés. Összefoglalás : a közéleti fogalmazványok közös tulajdonságai. Junius: Általános ismétlés. Kör eskü t i Jenő. Német nyelv. I. osztály. Az új miniszteri tanterv a német nyelv tanítására osztályon- kint heti 2—2 órát jelöl ki, míg a régi tantervben e célra az alsóbb osztályokban 3—3, a III—IV. osztályban 2 óra volt lefoglalva. Paedagogiai művek olvasása és megértése volt akkor a cél, most pedig „Könnyebb német irodalmi művek megértése és némi gyakorlottság a nyelv Írásbeli és szóbeli használatában". Világosan van kifejezve a cél: némi gyakorlottságnak elérése a nyelv használatában. A gyakorlottság a nyelv használatában csak úgy érhető el, ha a nyelvtan a lehetőségig a háttérbe szorul, fő az élő beszéd, ami minden helyes nyelvtanulás és tanításnak az alapja. A nyelvtan azonban teljesen nem mellőzhető, szükség van rá a helyesírás szempontjából. Iparkodni kell tehát minden órán figyelembe venni a három szempontot: megértés, gyakorlat és nyelvtani vonatkozás. Az első osztályban kiterjeszkedni a nyelvtani részletekre nem lehet, fő dolognak tekintem az általános tájékoztatást, amennyi okvetlenül szükséges (3 fő igeidő, főnév és melléknév ejtegetése, a segédigék ragozása, a birtokos és személyes névmások ragozása, az elöljárók). Nagy általánosságban elértem a kitűzött célt, a végső eredmény megmutatja majd az eljárás esetleges fogyatkozásait. Igaz,
