Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1903
10 A gazdasági ismétlő gyakorló-iskola szervezését misem akadályozza. A nagy szünidőben ismételten szóltam erről dr. Neményi Imre osztálytanácsos úr előtt. Ö a tervet örömmel fogadta s a szervezéshez szóbeli felhatalmazást adott. A második idea, amellyel a nagy szünidőben foglalkoztam, ifjúsági és népkönyvtár létesítése. Igen tisztelt tanári testület! Felesleges munkát végeznék, ha én most az ifjúsági és népkönyvtárak üdvös céljáról, a nép anyagi és szellemi éleiére kiható nagy befolyásáról beszélnék. Az érdemes tanári testületnek minden tagja teljesen tisztában van e mindenek felett nemes intézmény nemzedékeket átalakító, népeket újjáteremtő hatását illetőleg. Méltóztassanak megengedni, hogy mégis idézzem dr. Neményi Imre osztálytanácsos „Ifjúsági Könyvtárak és Ifjúsági .Olvasmányok“ c. nagy munkájának egy rövidke fejezetét, amely az eszme fenségét gyönyörűen varázsolja lelki világunk elé: „Amit „nemzetünk Geniusa“ néven hivatottak és hívatlanok nálunk oly & sokszor emlegetnek, annak a Geniusnak jóságos és áldástadó szellemétől át meg áthatva kell lennie a magyar ifjúsági iratnak: jobban és nagyobb mértékben, mint bármely más irodalmi munkának a magáétól, hogy ez a szellem fészkelje be magát a gyermek szivébe ; ez hassa át minden izében, agyának legelrejtettebb zugában is az ö gondolkozását; ettől ittasodjék meg szive, lelke és egész valója. Tősgyökeres, hamisítatlan és kristálytiszta magyar nyelven és szellemben irt ifjúsági iratoknak felfogása, észjárása és az ezekben kijegecesedetten nyilatkozó magyar nemzeti karakter impregnálja a gyermek eszét és kedélyét, oltsa egyéniségébe azokat a tiszteletreméltó és előttünk részben még fogyatékosságaiban is kedves tulajdonságokat, mik együttvéve teszik az egész világ előtt becsületben álló magyar egyéniséget. “ Más helyen: „A gyermek nemzeti érzületének felébresztésére és fejlesztésére nincs alkalmasabb és biztosabban ható eszköz, mint a nemzeti és nemzeties irodalom termékei.“ Amily magasztosan szól hozzánk az ifjúsági és népkönyvtárak nemzeti hatásáról, épen olyan megragadóan fejti ki az ifjúsági olvasmányok nevelő hatását pedagógiai, szociálpolitikai, pszichológiai és általános nevelési nézőpontból. És amit a korszakot jelölő nagyszabású műben dr. Neményi Imre a gyermekvilág jelen és jövő érdekét illetőleg megkíván, hogy nemzetünk számára a jövő biztosiLtassék, teljesen kiterjeszthetjük az iskolából kikerült 16—24 éves ifjúságra és az érett korban levő családos népre. Azért azt óhajtanám, hogy a mi könyvtárunk ifjúsági és népkönyvtár lenne. Olvasói Pápának „Alsóváros“ nevű részében lakó ifjai, férfiai, öregjei, leányai és asszonyai közül kerülnének ki. A mi könyvtárunkban alkalmas olvasmányt találna a 15— 24 éves ifjú és hajadon épen úgy, mint a házas férfi és asszony.
