Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902
11 sítéka volt. Eredetűidül kezdve hanyatlóban a királyi tekintély. Hanyatlását nagyban elősegíti a kettős királyság (IV. Béla, V. István), a magánvárak keletkezése a tatárjárás után, a királyok gyöngesége s a pápák gyakoribb beavatkozása (Kun László, III. Endre), inig végre 111. Endre korában a köznemesség választotta négy tagból álló királyi tanácsosai találkozunk, mely nemcsak az olygarchiának, hanem a királynak hatalmát is korlátozza. Ős alakja ez a mai felelős minisztériumnak. III. Endre után fejetlenség következik, melyet fölvált az Anjouknak alkotmányosságon nyugvó erős egyeduralma, mely Zsigmond és Albert alatt gyöngül, annyira, hogy nemsokára (Hunyady kormányzósága alatt) már köztársaságról beszélnek az olygarchák. Hunyady hatalmát a 111. Endre tanácsához hasonló négy tagból álló választott tanács’ korlátozza. Mátyás csaknem abszulot módon uralkodik. A királyi hatalmat magasra emeli, félelmessé, de egyszersmind gyűlöletessé teszi, minek gyors és végzetes hanyatlás lön a következése. A mohácsi vész után a királyság ismét abszolút jelleget ölt s most már nemcsak a jogokat, hanem államiságunkat és nemzeti voltunkat támadja meg. Innen vannak a gyakori panaszok, tiltakozások fölkelések és szabadságharcok, melyek egy-egy rövid időre kivívják a nemzeti függetlenséget, de az idegen érzelmű és országaik középpontosítására törekvő királyokkal szemben állandó sikert nem érhetnek el, szinte egészen napjainkig. , A rendi osztályok keletkezése és fejlődése történelmünkben igen nagy jelentőségű mozzanat. A rendiség adja meg alkotmányunknak jellegét egészen lS48-ig. Rajzolja meg e fejlődésnek egységes képét a tanár növendékeivel együtt, a tanultak alapján, kezdettől fogva: amint a pártoskodások, királyi adományozások és az.ősi várrendszer bomlása következtében a főrendek lassankint kiválnak, kiemelkednek nemes társaik tömegéből, (III. Béla, Imre, II. Endre); amint emezek lassankint bevonulnak a vármegyébe, kiszorítván onnan a nem nemeseket; amint a várrendszer teljes fölbomlásával nemessé emelkedik, vagy földesúri jobbágygyá sülyed a királyi jobbágy (várjobbágy) s nemesség és jobbágyság teljesen elkülönül, az megfosztván emezt a legkisebb alkotmányos jog gyakorlásától, sőt több ízben a személyes szabadságtól, ellenben kényszerítő, hogy az összes állami terheket, utóbb még a saját jogai érdek ében. tanácskozó rendeknek országgyűlési személyes költségeit is viselje. Az országgyűlés fejlődése a rendiséggel szoros kapcsolatban van. A rendiség intézménye előtt a fejedelmek tanácsában minden magyar részt vesz, tanácskozik háború és béke felett, választja a fejedelmet. (Etelközi szerződés.) A nemzetnek ez a joga megszűnik abban a pillanatban, amelyben Szt-István megalapítja a rendiség intézményeit s szünetel mindaddig, amig az lS48-iki törvények azokat el nem törlik. E hosszú, korszakon keresztül több változáson ment át az országgyűlés. Szt-István sohasem hívja össze. I. Bélától kezdve II. Endréig több kísérletet tesznek királyaink az országgyűléssel,
