Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1902

9G

Január: A lakás és a telek. Az építkezés módja és anyaga. A lakás környéke. A lakás és környékének tisztántartása. A ruházat. A táplálkozás. A fontosabb élelmiszerek és azok alkotó elemei. Az eledelek emészthetősége.

Február: A mozgás szerveinek ápolása. A mozgás szabályai. A mozgás és nyugvás nemei. Az emésztőszervek ápolása. A vérkeringés szerveinek ápolása.

Március: A légző- és beszédszervek ápolása. Az idegrendszer ápolása. Az álom és az alvás. A bőr, szem és a fül ápolása. A fertőző betegségekről általában. A typhus, kolera, vérhas és a váltóláz.

Április: A vörhenv, kanyaró, himlő, agyhártyagyulladás, diphteritis, szamárhurut, trachoma, tüdőgümőkór és a fültő- mirigylob.

Május: Riihesség, ebdüh, angolkór, hátgerincferdülések, vér- szegénység, görvélykór, a gyermekek bélhurutja és a nehézkor. Első segélynyújtás a baleseteknél.

Junius: Ismétlés.

Kardhorcló László.

Megfigyelés.

Heti 2 órán.

A tanítóképzőbe lépő 14—15 éves ifjaknak nincsen a népnevelői pályáról csak megközelítően is hűséges képök. Nem is lehet. Eljönnek hozzánk, mert szülőik úgy akarják. Mindegyik szülő vonzóvá, kedvessé teszi a fogékony lelkű ifjú előtt a tanítói pályát. Mintha hallanám jóságos, bátorító, lelkesítő szavaikat: „Igen, fiam, tanító léssz. Látod csak négy évig kell tanulnod s ha igyekezel, négy év múlva 800—1000—1200 korona fizetésed lehet. Úgy-e sok pénz ? Mily jól élhetsz meg abból! Nem lesz más dolgod, mint a gyermekeket tanítani és ha megtanulod az orgonálást és az éneklést, a templomban orgonáim', énekelni és a temetéseknél a lelkészt kisegíteni. A tanítói pálya nagyon könnyű. Ügy fiam, úgy, csak légy te tanító. De meg látod is, hogy mi nagyon szegények vagyunk. A tanítóképzőben ingyenes vagy féldíjas tanuló is lehetsz. A magunk jövedelméből nem tudnálak tovább taníttatni. Ha a tanítóképzőbe nem mennél, kénytelen lennék téged iparos vagy kereskedői pályára adni“. Így folyik a beszéd, a rábeszélés. Az egyik tanulót a szegénység, a másikat a tanulásban való gyengeség, a harmadikat az ipari és kereskedői munka megvetése, a negyediket a szülők festette ragyogó ábrándképek vezetik hozzánk. Akad a sok között egynéhány olyan ifjú is, akii nem a mesterséges rábeszélés terel mifelénk, hanem a tanító magasztos hivatásának varázsereje. Nem tudják ezek sem, mi vár rájok, de azért teljes szeretettel nyugosznak meg a jó szülök tanácsadó szózatán. Ahány