Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1896-1900
42 Az épületek a téli idő alatt vakolatlanul állottak, arai nagy mértékben elősegítette a falak kiszáradását. A téli hónapok alatt folyt a lábazati kövek elhelyezése és a vízvezetéki csövek elkészítése. 1900. évi április 2.-án folytatódott a munka. Nagy munkaerő kezdte meg a külső disz vakolatokat, a belső sima falak, boltozatok és mennyezetek vakolását; ezt követték a belső asztalos- és lakatosmunkák, a padlózatok és burkolatok készítése, a kerítés falazása és felállítása, a telek rendezése; mázolás és szobafestés. Augusztus 2.-án, 2 héttel a befejezési határidő előtt, ideiglenesen át volt adható az egész építkezés, amit Jiittner Kálmán, kir. mérnök munkabefejezési bizonylat kiállításával igazolt. 1900. évi deczemberhó 4.-én vette kezdetét a végleges átvétel és fölülvizsgálat, amit Csabi Andor, a veszprémi államépitészeti hivatal főnöke eszközölt, Jiittner Kálmán mérnökkel egyetemben. Az átvétel megkezdésénél, valamint a felülvizsgálati jegyzőkönyv elkészítésénél is-jelen volt Baumgarten Sándor műépítész is. Az egész épület a felülvizsgálat alapján 336,400 koronába (168,200 frt.) került, mely összegben bennfoglaltatik a föld-, kőmives- és elhelyező-, kőfaragó-, ács-, vas-, cserépfedö-, bádogos-, burkolati-, padolati-, asztalos-, lakatos-, mázoló-, üveges-, kárpitos-, kályhás-, szobafestő-, vízvezetéki- és csatornázási munka. * * * A pápai, állami tanítóképző-intézet 4 épületből áll. Ezek: a főépület, a tornacsarnok, a szolga- és kertész-lakás s a betegek pavillonja.*) E négy épületcsoport 130*40 m. széles és 168'50 m. hosszú, tehát mintegy 22,000 m2-nyi területen helyeztetett el czélszerüen. t / ' A nagy és szépalaku telek 6 oldalt széles fedőkövekkel ellátott, 80 cm. magas, nyers tégla-talpfalon alkalmazott, egyszerűen díszes sodronyfonatu kerítéssel, a negyedik, hátsó oldalon, magas lécz- keritéssel van határolva. Elül 3 drb., díszes kétszárnyu vas-kapu van; a két szélső a hocsi-, a középső a gyalogközlekedés számára. I. A főépület. A főépület minden tekintetben, úgy alaprajzi elrendezésénél, valamint külső kiképzésénél fogva, sikerült alkotásnak mondható. Főhomlokzata, mely mintegy 07'00 in.-nyi szélességben az országút felé, azaz keletnek néz, már messziről is monumentális középület hatását teszi a szemlélőre s ez a hatás közelről csak még inkább fokozódik. A főhomlokzat kidomborító részét lő'OO m. széles, 1 '50 m.-rel kiszökkelő, erős középrysolit képezi, mely a többi résznél sokkal gazdagabb kiképzést nyert. Felső része mintegy 5'00 m.-rel a fő*) Az intézet főépületének képeit s az alaprajzokat lásd a mellékelt ábrákon.
