Állami Tanítóképző Intézet, Pápa, 1896-1900
32 főhatóság — mint most — a jövőben is előzékeny készséggel bocsátana — bárha csekélyebb bérért is —- intézetünk növendékeinek használatára; valamint rendes alkalmazású tornatanárának is — épen úgy, mint most — továbbra is megengedné, hogy az növendékeinket — mérsékelt díjazás mellett — a testgyakorlásban tanítsa. 3. Nem lenne szükség helyi kórházi szobákra s azok berendezésére. Mert: az Irgalmas-rendiek gyógyszertára és kórháza közvetlen közelben lévén: súlyosabb beteg növendékeinket ottan minden pillanatban elhelyezhetjük. 4. Elmaradna a költséges berendezést igénylő, fürdői helyiség s annak nagy kiadásokkal s részletezhetetlen, sok gonddal járó használatban-tartása is. Mert úgy a kádas-, mint a szabad, tapolczavizi fürdő és uszoda e helytől szintén csak pár lépésnyire van. De mert: 5. ha intézetünk népessége ily rohamasan szaporodik: elkerülhetetlen lesz, hogy mindanégy osztály mellett parallelosztályok nyittassanak. S ha már csak 25 növendéket veszünk is egy osztályra: 8—f—2o— 200 növendékre számítanunk állandó biztossággal lehet. Az első föltevésekből s a kezünkben megfordult épülettervezetekből az látszik, hogy a bentlakási és_ tanítási, összes helyiségek térfogatát a növendékek 100 makszimális létszámára gondolták bőkezűen megállapíthatni. Ezt az elég széles alapúnak vélt tervezetet azonban már az intézet megnyitásakor jelentkezett növendékek nagy száma s még inkább a jelen tanévben béállott, ama kellemes kény- szerűség, hogy az I. osztályt kettős alakban (párhuzamos osztályokkal) kellett szervezni, sarkából egészen kivetette. Mert, ha ennek a tervezetnek az alapján építtetnék meg a képezdei épület: akkor ennek a nagyjövőjü intézetnek minden látogatottsági fejlődése már eleve ki volna zárva s szomorú élete csupán vegetáczionális prosperálásra lenne utasítva. De hát ez nem lehet czélja senkinek. A fejlődésnek, legyen az akár számszerű, mely tért kíván; akár erkölcsszellemi, mely csak időben preponderál, előre határt szabni nem mutatna egyébre, mint annak elismerésére, hogy a visszafejlődés tana napjainkban is még érvényesülési képességgel bir. A helyzet, a — mindenesetre örvendetes — körülmények összetorlódása az elé az álternativa elé állították immár az ügyet szivükön hordozó szak- és intéző köröket, hogy vagy 200 (de mindenesetre legalább 150) bentlakó növendék részére gondoskodjanak az uj épületben férhelyekről; vagy pedig — föladva az internátus eszméjét — csupán elegendő számú tantermeknek s a legmagasabb pedagógiai igényeknek
