Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1947

Gimnázium

- 28 kari művek és szólódarabok 21 drb., egyéb müvek 6 drb., összesen 439 drb'. 3000 Ft értékben. f) Testnevelési szertár. Kezelője Kovács Lajos. A háború előtt az iskola két korszerűen berendezett nagyméretű tornateremmel rendelkezett s a szertáli állomány mennyiség, minőség és érték tekintetében az első helyen állt az ország középfokú iskolái között. A háború folyamán azonban ennek a minta!, szerű felszerelésnek legalább 60 o/

0ka megsemmisült. A gondos és egész környékre kiterjedő tervszerű utánjárással visszaszerzett szertári anyagból mindamellett az egyik termet az 1946/47. tanév eledén már kellően be lehetett rendezni, faiz 1947/48. iskolai évben pedig üzembe helyeztük a második tornatermet is. így két tornatermünk nemcsak a gimnázium, hanem a fejezet elején felsorolt együttiskolázó testvériskolák zavartalan testnevelési munkáját is biztosította. A második terem fűtési és világítási berendezésének és padié* zatának rendbehozása kb. 10G0 Ft-ba került. A megjavított felszerelési tárgyak a következőik •„ 2 dr!b. vaskorlát, 2 drb. tornaszőnyeg, 2 drb. tornai pad, 2 drb. gyűrűhinta, bordásfalak, 1 drb. tornagerenda kb. 1800 Ft érértékben. Űjabb beszerzések 2 drb. szellőztető inótor, vívószerek, különféle labdák stb. 1600 Ft értékben. A szertár jelenlegi állománva 635 drb. 138.886 Ft értékben. Ifjúsági egyesületek. A vallásos nevelés céljait szolgáló egyesületekről a Vallás-Erkölcsi nevrfés c. fejezetünkben számot adtunk. Iskolánkban még a következő ifjúsági egyesületek működtek: a) Cserkészcsapat. Lásd a jelentést az ált. iskolai részben. b) Főiskolai Ifjúsági Képzőtársaság. Tanárelnök dr. Trócsányi Dezső. A főiskola ifjúságának régi nagy önképzőköre ebben az esztendőben mint ia 'kbllégium összes tagozati önképzőkörét magába foglaló csúcsszerv működött. Üléseit havonként tartotta s résztvettek rajtuk a gimnázium, a fiú- és leánykereskedelmi, a leánylíceum és tanítónőképző önképzőköreinek legjobb erői legérdemesebb teljesítmény.

eikkel. Az ülések így először műsoros délelőttökhöz hasonlítottak, később azonban eg\

;-£gy gyűlésre kevesebb számot vettünk fel s így a bírálatnak, vitának, hozzászólásnak is tere nyilt. A szavailatokon, énekífzene- és táncszámokon kívül komoly és korszerű előadások is elhangzottak, amelyeket termékeny megbeszélések követtek. Működésének Ikjiemelkeldőbb mozzanataira lásd Az iskolai év története c. fejezetünknek

1 5. és 9. pontját. c) 48*as önképzőkör. Vezető-tanár Csapó Gyula. A kör tagja volt minden gimnáziumi tanuló (IV—VIII. oszt.). Üléseit kéthetenként tartotta. Munkája központjában a 48t-as eszmekör írói állottak. Fontosabb előadások voltak': Petőfi, A romantika kora, Széchenyi működése, Kölcsey, a költő, A népi kultúra jelentősége, Táncsics Mihály, stb. Tagjai résztvettek a Főisk. Ifi. Képzőtársaság munkájában és a Kollégiumi Lapok szerkesztésében, valamint műsorszámokkal szerepeltek a pápai középiskolák tanulóifjúságának együttes önképzőköri gyűlésén, amelyet a pápai áll. mezőgazdasági középiskola szervezett meg és rendezett meg 1948. máj. 11-én a Jókai-moziban. Lásd még az évtörténet 5. és 9. pontját. d) Fotó-kör. Lásd a jelentést az ált. iskolai részben. e) Sakk-\kör. Volt vezetője Vásárhelyi Károly. A gimnáziumi« sakk-kör az 1947/48. iskolai évben helyiség és felszerelés hiánya miatt nem alakult meg. A gimnázium ifjúsága azonban volt vezetőjének irányítása mellett résztvett a népi sakkbajnokság küzdelmeiben. A gimnázium népi bajnoka Szabó Zoltán VIII. o. t. lett. Mint gimnáziumi bajnok játszott a városi népi bajnoklság versenyén, ahol harmadik helyezést ért el.