Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1947

Gimnázium

- 25 testületünk e téren is megtette a lehetőt mind a jórend és fegyelejm, mind

r pedig az elérhető legjobb tanulmányi eredmény érdekében. Oktatómunka. Az oktatómunka az állami tanterv szerint folyt, év elejétől kezdve 45 perces tanórákkal. A tanítási anyagot a tantervben, illetőleg ßz utasításokban megszabott terjedelemben elvégeztük. Az iskolai szünetek megJ szabásában a vonatkozó 175.000/1947. VKM számú rendelethez alkalmazkodtunk és iskolai munkánkat az ugyanebben előírt 200 tanítási napra állítottuk be. Ez az egész évi szorgalmi idő így is csak egy nappal rövidült meg, a korábbi tanév-befejezést elrendelő 6280/1948. Korm. sz. rendelet értelmében. A nevelőmunka általános irányelvei és adottságai. Nevelői munkánkra a 48-as gondolatkör és a centenáriumi év szellemi beállítottsága nyomta rá bélyegét. Míg egyfelől igyekeztünk eleven kapcsolatot tartani a haladó élettel, másfelől fokozottan igyekeztünk kifejteni és tovább bontakoztatni azt, ami már multunkban, nemes hagyományként, a demokratikusan haladó szellemmel összhangban, benne van. A centenáris esztendő tevékenységéről, nevelőérték szempontjából is szóba jövő tényeiről fennebb, évtörténetünknek az ifjúság munkáját méltató Újjáépítés, gyűjtés, ügypártolás, önkormányzat című fejezetében adtunk számot. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy az utolsó esztendő egyfelől a lüktető, eleven élettel való szoros kapcsolattartás és másfelől a zavartalan, nyugodt, elmélyedő belső munka két ellensarki pedagógiai ideálja közül természetszerűleg az előbbinek kedvezett, s a kettő helyes egyen súlyviszonyát nem volt mindig könnyű dolog biztosítani. Az igénybevettség túlságosan nagy, az intenzitás túlságosan erős s a koncentráltság veszélyeztető a'kalmai túlságosan számosak voltak. Tanulóifjúságunk még azokból a hiányos és megszaggatott tanulmánvimultú évfolyamokból tevődik össze, amelyekre a minden alkalmat megragadó szorgos munka és erőfeszítés csak hasznos s az összpontosított szellemi magatartás közműveltségünk érdekei szempontjából is csak üdvös lehet, örömmel kell megállapítanunk, hogy ifjúságunk nagyfokú igénybevétele ellenére is nagyrészben komoly törekvéssel, egyes esetekben öntudatos belátással fogott a munkához, olykor a régebbi hiányok pótlásához is. Az osztályok tanulmányi eredménye a 11. félévben javult. Reméljük, hogy az elmúlt év indító alkalmai után az elmélyedő mnnkára is kedvezőbb feltételek

1 között ez az emelkedő irányzat csak fokozódni fog. Valláserkölcsi \nevelés. Ref. diákjaink lelki gondozását a vallásórák mel. lett a diákistentiszteleteken és a bibliakörökön végeztük. Egyik vasárnap' diákistentiszteletet, a másikon bibliakört tartottunk. Szakítva a szereplésre és kirakat-munkára csábító egyleti kerettel a súlyt a Krisztussal való találkozásra és a vele való személyes együttélésre vetettük-.diákjaink kezébe adtuk az írást s igyekeztünk rávezetni őket a lelki élet útjára, hogy megtanulják rajta a járást, megtalálják a lelki élet döntő állomásátj kívánják az Ige tanulmányozását és már ifjúságukban belenőjjenek a Krisztussal való közösségbe. Diákistentiszteleteken és bibliakörökön e beszámoló írója, Kovács Gvula vallásoktató lelkész szolgált. Kisebb tanulócsoport látogatta dr. Pongrácz» lózgef nv theologiai tanár, egyet. ny. rendkívüli tanárnak immár 1938 <óta tartott vasárnap délutáni bibliakörét is. Az iskolai év másodr'lk felében újra felelevenítettük az első tanóra előtti rövid igeolvasás és ének néhány év óta megszakadt hagyományát. A csendesnapokat megtartottuk (febr. 20—22.). Evangélikus növendékeink vallás-erkölcsi nevelése a vallásórákon kívül az Evangélikus Diákok Ifjúsági Luther Szövetségében történt. A szövetség