Református kollégium főiskolai ifjúsági képzőtársulatának jubíleumi évkönyve 1841-1941, Pápa, 1941
novellára, lírai pályatétel, német és angol műfordítás, esztétikai pályatétel és még sok más, amit itt mind felsorolni nem lehet. Sajnálattal kell most megállapítanunk, hogy munkás tagjaink munkásabbak is lehettek volna a pályatételek kidolgozásában, mert a 26 pályatételünkre, a rajzpályázatot kivéve mindössze 27 pályamunka érkezett, pedig sok mindent megtettünk, hogy a pályatételek kidolgozása minél eredményesebb legyen, pl. több pályatételünket egyes gyűléseink keretében szaktanárokkal ismeri tettük. Van olyan pályatételünk, amelyre egyáltalán nem érkezett pályamunka. A kevésbbé eredményes munka azonban ne csüg* gesszen el bennünket, hanem adjon biztatást a jövőre nézve az, hogy viszont a beérkezett pályamunkák legnagyobb részének a hangja egészen új, egyéni kutatásoknak az eredménye. Egy egyesület életét azonban leginkább abból a munkából lehet megismerni, amelyet az egész év folyamán a rendes tagok végeznek. Ez a munka nálunk a rendes gyűléseken folyt. Ebben az évben 19 ilyen gyűlést rendeztünk. Rendes gyűléseink általán ban, különösen az első félévben élénkek és látogatottak voltak, sajnos azonban a második félévben a gyűléseinket látogatók száma kicsit megcsökkent. Törekvésünk az volt, hogy egyvegv gyűlést lehetőleg egy tárgykör köré csoportosítsunk, hogy az egyes tárgyköröket kis munkaközösségek dolgozzák fel és úgy hozzák a Képzőtársaság elé azokat a személyes élményeiket, amelyeket egyénenként egy^egy tárgykör körül meglátván, a közösség szem* pontjából is hasznosnak láttak előadni, felolvasni, elszavalni, vagy elénekelni. Ezzel a célkitűzéssel természetesen pem tértünk el a Képzőtársaság eredeti céljától, hogy az irodalmi nyelvet feji lesszük, mert bírálatainknál fő szempontunk mindig az volt, hogy vájjon elsősorban irodalmilag kifogástalan^e az elénlc adott darab. Ezeket a szempontokat sikerült is Képzőtársaságunk életébe többéikevésbbé bevinni, ezért hallottunk gyűléseket ilyen átfogó címekkel jelezni: somogyi, bakonyi, kalotaszegi, Ady, Petőfi, orosz és kereskedelmi tárgyú gyűlések. Ezek közül talán a bakonyi gyűlés eszméltetett bennünket leginkább magyarság gunkra, mert ez rámutatott a Bakony vidékén történő nagy sváb szellemi és gazdasági hódításra. Gyakoriak voltak a tudományos előadások. Pl. hallottunk előadást az orvosregényekről, a földi kérdésről, a röntgensugarakról, a filozófiáról. Iskolánk kereskei delmi tagozata is háromszor használta fel a Képzőtársaság lehei tőségeit, hogy magát a fogalmazásban és az előadásban gyakoi 34
