Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1940

távollétében a Dózsa*féle parasztlázadás okait és következményeit akar* ják kitűzni pályakérdésnek, de a következő gyűlésen a higgadt Tarczy pro* fesszor ez ellen óvást emel (a Képzőtársaság az alapszabályok szerint nem foglalkozik politikával) és ekkor a következő tételben állapodnak meg: »Adassanak elő a nemzetnek az egyes polgároknak kötelességei a nemzeti nyelv irárit s e kötelességek teljesítésének vagy elmulasztásának eredményei a nemzetre nézve«. De nemcsak a korral, hanem a társadalommal is keresik a szellemi kapcsolatokat. Ezt a célt szolgálják az évvégi »örömünnepnek, amikor a megyeteremben meghívott közönség előtt bemutatják a jutalmazott pályái munkákat. S a társadalom támogatja is az ifjak munkáját. A Képzőtársaság gyűjtőívei falura is eljutnak s Kocson »egy valaki« 1 foránt 10 krajcárt, ugyanott »egy hajadon« 1 forint 40 krajcárt jegyez az ívre. A másodig évben elhatározták, hogy a patakiak és a debreceniek példáját követve, egyesületüket ismertetik az Athenaeum című folyóiratban, a következő évben kimondják, hogy megkezdik a levelezést a pozsonyi, eperjesi és losonci képzőtársasággal. A következő évtizedeket a szépirodalmi érdeklődés csaknem kizárom lagos uralma jellemzi. Verset írtak, szépprózát is és foglalkoztak az irodai lomtörténet elméleti kérdéseivel is. Szerves kapcsolatban van ezzel az irányzattal a műkedvelő színjátszás, melyre a március 15*i ünnepély adott és ad ma is alkalmat. A világháború utáni években az ifjúság először a régi nyomokon próbált haladni. Ekkor kezdte éreztetni hatását a már háború előtt és alatt lezajlott nyugatos irodalmi forradalom, egyrészt a benyújtott versek stí* lusában, másrészt az Ady körül fel*fellobbanó vitákban. A harmincas évek táján új területet hódít meg magának az ifjúság érdeklődése: Erdély és az elszakított részek irodalmát és az ott kialakuló új szellemet és életformát próbálja megismerni. Egy-egy szórványos kül* földi tanulmányút (Anglia, Németország) is meghozza a maga képző* társasági gyümölcsét előadás formájában. A legutóbbi években az ifjúság érdeklődése a falu felé és a rokon* népek felé fordult. Többen tanulnak finnül. A magyar néprajz, különö* sen a népi zene kérdései állandóan előtérben vannak. A szülőföld fel* fedezésének célját szolgálta pl. az idén a pályatételeken kívül egy bakonyi és egy somogyi tárgyú gyűlés, a népi zene uralomrajutását pedig egy vitagyűlés erről a kérdésről: Hogyan »ballag«*junk? Mindezek a kérdé* sek szóhozjutnak a Képzőtársaság 15 éves múltra visszatekintő időszaki értesítőjében, a Pápai Kollégiumi Lapokban, mely az idén 7 számban jelent, illetve jelenik meg. Reméljük, hogy a május 26*án megtartott jubileumi ünnepélyünk Isten segítségével nem pusztán kegyeletes visszaemlékezés volt, hanem erőgyűjtés is a következő évek munkájához. Dr. Szabadi Béla.