Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1939

I. Dr. Darányi Kálmán

I. dr darányi kálhán t 1939 november 1. A magyar nemzet mély gyászába belehangzik a dunántúli egyházkerület pápai főiskolájának külön siráma. Tudjuk, hogy ő oszlopként az egész ország terhét hordozta, de bol* dogan teszünk bizonyságot, hogy hozzánk közel állt a szíve és pápai főisko* Iánk sokszor megtapasztalta hűségét, áldozatos szolgálatát, kitartó és fáradj hatatlan munkássága áldott eredményeit. A Darányi családban régi, szent hagyomány volt cselekvőleg foglal* kőzni az egyház ügyeivel. A megboldogult is szívesen dolgozott if júságától fogva az anyaszentegyházért. Megfordult az ország legkülönbözőbb részeid ben, de Erdélyben épúgy mint a Felvidéken, Budapesten úgy, mint Győr* ben a református egyház mindig számíthatott dr. Darányi Kálmán szol* gálataira. 1921*ben egyházkerületünk világi tanácsbirává választotta. 1922*ben pedig Beöthy Zsolt főiskolai gondnok elhalálozása íután drágakincsét, szemefényét, a pápai főiskolát bízta rá egyhangúlag az egyházkerület kö* zönsége. Tagja volt az egyetemes konventnek, az országos zsinatnak. A vértesaljai és budapesti egyházmegyéknek tanácsbirája, a budapest*józseff városi gyülekezetnek főgondnoka volt. Mint boldogemlékű nagybátyja Darányi Ignác, ő is azok közé tartó* zott, akik egyházi tisztségeiket nem üres dísznek, hanem felelősségteljes megbízatásnak tekintik. Tizenhét éven át elnöke volt a főiskolai igazgatótanácsnak, melynek gyűlésein mindenkor az intézmények és a tanárok iránt érzett őszinte meleg szeretettel és az ügyek részletes ismeretével vezette és irányította a tanácsa kozásokat. Mint főiskolai gondnoki székfoglalójában előre megmondotta, főcélja az volt, hogy a meglevő intézményeket átsegítse a válságos idők viharain. Hogy mennyit tett e cél megvalósításáért, azt mindnyájan tudjuk, hogy minő eredményeket ért el, azt majd az idő fogja igazolni. Minél magasabb polcra juttatta őt Isten kegyelme a politikai életben, annál mélyebben érezte az emberi erő korlátait és kereste Isten láthatatlan erőforrásait. Református hitét mindig bátran megvallotta. Tudta, hogy »csak az örökkévaló alkotás, amellyel az Isten ajándékozott meg bennün* 1*