Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1939

II. Vallástörténet tanítása és a középiskola V. osztálya

— 10 — hanem mindig ott folytatódik, ahol >az előző fejlődés megszakadt. Ez pedig nem jelent mást, mint az isteni kijelentés fokozatos fejlődését, tökéletese* dését.* Amikor ezt a tényt megállapítjuk, felülről a legnagyobb és talán a legfontosabb kérdés, hogy vájjon la bibliai vallások nem közvetlen folyta,« tásai^e a biblián kívüli, főleg az ókori keleti vallásoknak? Mert igen sokan vannak, akik úgy tekintenek a keresztyén vallásra, mint a korabeli kultur* vallások értékesebb vallásos képzeteinek összefoglalására. E téves felfogás sal szemben a következőkben foglalhatjuk össze a valóságot: A természet életében nyilvánvalóan helye van annak a megállapításnak, hogy minden magasabbrendű az alacsonyabból pállott elő fokozatos fejlődés útján. Azonban a vallás világában erről az evolucionizmusról egyáltalában nem beszélhetünk. Mert a vallás a lelki élménynek csak a külső kifejezési formája, azonban maga a vallásos élmény, vagyis Istennek az emberi öntu* datba való belépése minden egyes emberi lélekben új, magasabb, gazdagabb világnak a kezdetét jelenti, más szavakkal: a vallásos élmény egy új, lelki teremtésnek a kiindulási pontja. Ha igaz volna az a vélemény, hogy a ke* resztyén vallás a korabeli vallásos képzeteknek rendszerbe foglalása csak, nem lehetne pl. megérteni azt, hogy a primitiv vallások miért maradtak meg évezredeken keresztül primitiv, természeti vallásoknak, és miért nem lett belőlük fejlettebb, kultúrvallás? Ennek a magyarázata tehát nem lehet más, mint egyedül az, hogy az isteni kijelentés ugyan fokozatosan világo* sodik meg az ember előtt, de ezt a vallásos élményt Isten mindig újabb és újabb kijelentés által továbbviszi, magasabbra emeli, míg végül az utolsó kijelentés által, Jézus Krisztuson keresztül a maga tisztaságában, szentségé* ben mutatja meg magát. A keresztyén vallás tehát azért abszolút, azért tökéletes, mert kijelentése: a Szentírás Istennek utolsó kijelentése, kinyilatkoztatása. Szükséges volna még a tisztánlátáshoz az isteni kijelentés tartalmát képező Istenfogalmat, erkölcsi felfogást és váltságtant is vizsgálódásunk tárgyává tenni, végigmenve azon az úton, melyet évezredek hosszú során át ezek megtettek a fejlődést illetőleg. Azonban gondoljuk csak el, milyen mérhetetlen nagy fejlődésen kellett keresztülmenni az isteneszmének, míg a primitiv ember »mana« hitéből eljutott p keresztyén vallás abszolút Fő* valóságáig, vagy minő alaki változáson ment keresztül hosszú évezredeken át, mig a személytelen istenfogalomból a polydemonizmuson, polytheizmu* son, pantheizmuson, dualizmuson stb. keresztül elérkezett a keresztyén val* lás tiszta és tökéletes Isten hitéhez. Vagy gondoljuk el, hogy minő óriási fejlődést jelent az, míg Istennek érzéki alakban való kiábrázolásától eljutott az ember Istennek lélekben és igazságban való imádásáig. S ugyanilyen óriási távlatok nyilnak meg szemeink előtt, ha az erkölcsi felfogás fejlődé* sét, vagy a váltságtannak tökéletesedését akarjuk áttekinteni. * Dr. Varga Zs.: A kijelentés.