Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1938

VIII. Adatok a gimnázium 1938—39. iskolai évi történetéhez

-AI — 2. Ajándékkönyvek a visszatért rimaszombati egyesült protestáns gimnázium tanári és ifjúsági könyvtáraniak. A rimaszombati egyesült pro* testáns gimnázium tanári és ifjúsági könyvtárait (és szertárait) a kivonuló csehek szinte teljesen kifosztották. 50 ezer pengőt meghaladó értéket szállítottak el Tiszolcra. Amint erről a Református Élet*ből értesültünk, azonnal gyűjtést indítottunk intézetünk kebelében, s a tanárikar és ifjú* ságunk részint könyv*, részint pénzadománnyal sietett a kifosztott test* vérintézet segítségére. (Pénzadományok: tanárikar 79 P, tanuló ifjúság 119.40 P = összesen 198.44 P, Imelyen új könyveket vásároltunk.) így ajándékul küldtünk 32 tudományos, ,163 szépirodalmi, 57 ifjúsági iro* dalmi művet s 8 féle tudományos folyóiratnak 326 drb. füzetét. A könyv* adományok túlnyomó részét természetesen kollégiumunk tanárikara adta. Külön is megemlítjük, hogy a Pesti Hirlap és a IV. B. osztály adomá* nyából 61 drb. A Pesti Hirlap Nyelvőre cimű munkát küldtünk a rima* szombati gimnázium IV. oszt. 61 tanulójának ajándékul, örökbe. 3. Természetvédelem. (VKM. 7453/1936. ein. sz.) Az iskolai munka egész folyamán, elsősorban a természetrajz órákon, azonkívül pedig a számos, kisebb*nagyobb iskolai kirándulás alkalmával, amelyekről a követ* kező pontban számolunk be, állandóan figyelmeztetjük tanítványainkat a természet szépségeire, a természet szeretetére és a természeti tárgyak, növények, állatok kímélésére. g) Iskolai kirándulások. 1. Az elmúlt tanévben intézetünk ismét ren* dezett egy nagyobb külföldi kirándulást. Ez alkalommal a velünk baráti viszonyban levő olasz nép földjét ismertettük meg tanulóinkkal. A szép* tember 10—20*ika között rendezett tanulmányi kiránduláson, melynek útvonala a következő volt: Bologna—Firenze—Róma—Nápoly—Pompei —Capri szigete—Pisa—Génova—Milánó—Velence, intézetünkből 40 tanuló vett részt. Olaszországi utazásunknak első állomása az ősi egyetemi város, Bo= lógna volt, melynek világhírű egyetemén már a XII—XIII. században számos magyar honfitársunk tanult. Ha nem is tudtuk sok pompás palo* táját és több mint 130 templomát mind felkeresni, mégis megcsodálva a Via deli' Indipendanza árkádos épületeit, a Vikor Emánuel téren levő Neptun*kútját és a Palazzo Communale*t; megnéztük a nyolc építmény* bői álló S. Stefane*t, melynek egyikét 902*ben a magyarok rombolták le. Elhagyva Bolognát, útunk a művészetek városába, Firenze=be vezetett. Toscana egykori fővárosa méltán megérdemelte az idegenektől reáruhá* zott »la Bella« melléknevét. Sietve kerestük fel benne a város legszebb építészeti műremekét, hatalmas Dóm*ját, mellette a Campanile vagy Giotto torony a háttérben levő óriási kupolával magasan a város fölé emelkedik. Szembe vele a román stílű Battisterro, melynek gyönyörű bronzkapui Michelangelo szerint még a menyországra is méltók volnának. A Piazza della Signoria*n a Palazzo Vecchio várszerű komor épülete köti