Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1935

XVIII. Főiskolai intézmények

— 1 IT — Reichenbach és Jeans a rnai fizika megértését segítette elő szerzőnk számára, viszont valódi forrásmű jelentőségük Mikola könyvének ismertetésénél nem lehetett. Az említett kiét filozófiai bevezetés arra szolgálhatott volna támaszul, hogy a szerző valóban meglássa Mikola művének bölcseleti gondolatait:: s bíráló szempontjait elmélyítse. Sajnos, ezt a hatást szerzőnknél kevéssé fedezhetjük fel. Érdeme, hogy a munkára vállalkozni mert, s hogy a munkát elvégezte. Elemző és fejtegető munkát kellett nyújtania, s a feldolgozandó mű megkívánta a komoly foglalkozást. Hogy Mikola Sándor munkájának alapmotívumait egy empirikus ismerettan szolgáltatja, ezt helyesen állapítja meg, de nem látja, hogy Mikola voltaképpen ismeretpszichológiát ad; arról beszél, hogy fizikai ismereteink hogyan keletkeznek, fejlődnek. Ha szerzőnk látná ezt, mindjárt könnyebb volna Mikola munkájához állást foglalnia, s megbírálnia. Nem jutna anynyira igézete alá Mikola »alkotóösztön« fogalmának, s meglátná, hogy az »elvonás« nem vezethet »kategóriák« alkotásához, csupán általános képzetekhez. Meglátná, hogy pl. a térre, időre, erőre, anyagra vonatkozó képzeteink a megismerés folyamán változnak, de a tér, az idő, az erő mint fogalmak éppen a teret, az időt, az erőt jelentik: azaz jelentésükben ugyanazok maradtak; ha ezt látná, a kategóriák ápriori jellegét is inkább megértené. A pályamű referáló részei is nem egyszer pongyolák; s megtörténik, hogy Mikola neve alatt idézi más szerző állítását. (20 oldal »Van egy térben és időben kiterjedt világ« stb.) Mikola pszichologizmusa ellen tesz egy-két bíráló megjegyzést, amitől azonban .szinte maga is megijed, mert siet kiemelni, hogy »A fizika gondolatvilágá«-nak írója »felette áll a bölcseleti elméleteknek«, — előbb már egysorba állította a szerzőt Planck-, Jeans- és Eddington-nal —, záróakkordjában pláne azt mondja, hogy »a bölcselet és a fizika alaptételeit olyan logikai, ismeretelméleti és történeti összefüggésbe állítja, és a fogalmak rendszerére, azok kialakulására, fejlődésére, változásaira olyan éles fénnyel világít rá, mint a világirodalomban előtte még senki sem«. Túlzásai, elírásai ellenére is van a pályaműben annyi érdem, hogy szorgalmát és törekvését is jutalmazandó, a pályadíj kiadását javasoljuk. Jutalmat nyert Gáti Samu IV. é. theol. IV. Az Amerikai Magyar Református Egyesület díjára. Az amerikai református igehirdetés sajátosságai Takaró Géza prédikációs kötete alapján. A szerző terjedelmes (54 kézzel írt lap) és sok találó idézettel illusztrált dolgozata két főrészre oszlik. Az elsőben azt kutatja, mily'en óhazai elemek találhatók Takaró igehirdetésében, a második részben pedig rámutat az új, amerikai környezet stílusformáló hatására. Kár, hogy a dolgozat további tagozódása már nem ilyen áttekinthető.