Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

V. Egyház és politika Székfoglaló értekezés. Irta: Dr. Török István theol. akad. r. tanár

- 45 nem használja, hanem alázatos és engedelmességre kész szívvel keresi és befogadja Istennek igéjében adott aktuális üzenetét, nem csinálhat keresztyén programmot? — Az ilyen keresztyén tényleg tudhatja sőt tudja is az ő személyszerinti feladatát, de azt már honnan tudná, hogy ennek vagy amannak a társának szintén ugyanazt kell-é csinálnia? Ha például politikai feladatról van szó, lehetséges, az egyiknek egyik, a másiknak másik pártban van a kijelölt helye és mindeniknek a maga helyén egyaránt Isten akarata szerint kell küzdenie Társa feladatát tehát nem ismerheti. Nem, mert valami mást sem tud, illetve mást sem láthat át, mégpedig éppen azt nem, amiből az adott esetben biztos következtetést vonhatna le. Nem tudja és nem is látja, hogy Isten világterve ma, holnap, vagy holnapután hogyan mutatkozik és hogyan akar érvényesülni közvetlen környezete, kisebb vagy nagyobb világa eseményeiben. Ez az isteni gondviselés titka és mindnyájunknak meg kell nyugodnunk a gondviselés hitében. E hit pedig »csak« annyit mond nekünk: a világ sorja Isten kezében van, és Ő teremtett világát a kijelentésben feltárt végső cél felé vezeti. Ennek az ismeretnek a birtokában, képes beszéddel élve, így összegezhetnők az eddigi eredményeket: az egyház hajóján olyan hajósokra van szükség, akik »hitbői élnek«. Az ilyen ember nem is akarja az egyház hajóját vezetnij mivel boldogan tudja, ezt a hajót nem neki kell vezetnie, hanem láthatatlan sugarakkal, kikutathatatlan messzeségekből irányítja valaki, vezeti az egyház feje, a testet öltött Ige, az Űr Jézus Krisztus. A hívőnek nem programmot kell csinálnia, s nem kell sem magát, sem mást programúihoz kötnie, hanem készenlétben lenni és figyelni, figyelni annak a parancsszavára, aki kormányoz és az elhangzott vezényszónak még a bordákat recsegtető viharok idején is, jó hajós módjára, bátor hittel engedelmeskedni. Dehát csak ennyit mondhatunk az egyház és politika viszonyáról? — Ezt annál elégedetlenebbül kérdezhetjük, mivel ennek a viszonynak eddig inkább csak a negativ oldala tünt elő, s protestálásunk indoklását szolgálta. A továbbiak folyamán meg inkább a pozitív oldalnak kellene megmutatkoznia. De vájjon az eddigiek szellemében folytatva lesz-é egyáltalán pozitív mondanivalónk, s ha lesz, vájjon indokolja-e továbbra is protestánsunkat? V. Az iménti összefoglalásban voltaképpen már benne van a pozitív felelet, csak ki kell majd olvasnunk belőle. Az egyház, mint eredeti görög neve, az ecclesia szó is mutatja, a bűn és kárhozat sötétjéből, Isten kegyelmének világosságára hívottak közössége. Az a hely, ahol Isten hívó szava, az ige újra meg újra elhangzik, s igéjében; jelen van Isten. Ahol az ige megszólal, ott van az egyház, még ha látható