Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

IV. Jézus-regények. Irta és a theol. akadémia 1934. szeptember 19-én tartott évnyitó ünnepélyén felolvasta: Dr. Tóth Endre főisk. igazgató

- 29 A regényíró Wallace leggyöngébb épen ott, ahol bizonyságtételré kerülne a sor. Semmit sem ír a feltámadásról. Mi hát az, ami ben Hurt keresztyénné teszi? A Cézárok elleni gyűlölet! Jézus halála s követőinek szaporodása irányítja ben Hur figyelmét arra, hogy ez úton lehet a halálos csapást mérni a római birodalomra. Ami a fegyvereken keresztül nem sikerült, sikerülni fog a lelkek átformálódásán keresztül. Értsük meg jól! A világot nem Jézus isteni tanítása tette Krisztus-követővé, nem az üdvösségben való hit, nem a Jézus elégtételének elfogadása, — hanem a bosszúja megvalósítására törekvő ben Hur vagyona! Az anyag: Jézus élete s maga a keresztyénség is eszközzé vált az író kezében, azért, hogy ben Hur valahogyan mégis kitölthesse bosszúját ellenségein. S így a regény minden szépsége mellett is, amellett is, hogy hellyel-közzel fel tud emelni, — végeredményben nem Igehirdetés. Lehet művészet, még pedig a javából, bizonyos részeiben segíthet, de egészében legfeljebb esztetikai élvezetet nyújt a hitetlennek. S a regény így, bárha az események rugója Jézus, nem az a Jézus-regény, amire mi gondolunk. Mondhatná ugyan valaki, hogy hiszen Jézus regénye tarthat csak a halálig, csak az emberi életet vonva bele tárgyalásába! Űgyde akkor indokolatlan az angyali jelenés Betlehem éjszakáján, akkor indokolatlan Boldizsár napkeleti király kitartó keresése, hogy megtalálja Azt, akit mint kisgyermeket látott s aki a lelkek fejedelme lesz, — mindez s még sok egyéb is indokolatlan, ha a kereszthalállal elvégződik minden s indokolatlan az is, hogy a halál tegye ben Hurt Krisztus-követővé! — mégha azért is, hogy e réven bosszúja elérje Rómát! Benyomásunk az, hogy a regény egy hatalmas zenemű fájdalmas gixerrel való befejezése s ha Ige-hirdetésnek indult is, hisz az eleje valóban az, — kiábrándítással való befejezése a semmibe vész. Ha csak ennyiben hatott Jézus követőire, akkor — akkor ez a regény valóban lehet az emberi lélek rajza, lehet a társadalom képe, lehet a keresztyénség igazi céljától való eltérésének ábrázolása, lehet Jézus tanítása tökéletes félreértésének bemutatása, — de nem lehet pasztorális Segítség, nem lehet a lelkeket Isten országának megnyerő prédikáció! 2. Upton Sinclair munkája: Az Ács fiának hívnak címet viseli. Az író Amerikába visz bennünket s egy, az utca csőcseléke által megvert s a templomba menekülő fiatal emberrel álmodtatja meg a történetet: hogyan száll le a templom-ablak festett üveg-Jézusa és hogyan él, mozog és cselekszik és beszél a mai amerikai világban. Szerzőnek nyilván nem a Jézus-regény írás volt a főcélja. Még kevésbbé az, hogy Jézusnak szerezzen vele híveket. Ellenkezőleg a legkirívóbb eszközként akarja beállítani Jézust a szocialista eszmék propagálására. Ennek a képből kiszállt Jézusnak a cselekedetei sokszor ízetlen, sokszor visszataszító, bárha mindig érdekes paródiái az evangéliumi történetnek. Befejezése, mondhatjuk »frappáns«! Egyáltalában nem várt fordulatú. A