Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

II. Ternyei Sarudy György. 1866—1934. Irta: Rab István gimn. tanár. (Arcképpel)

II. Ternyei Sarudy György. 1866-1934. Irta : Rab István gimn. tanár. Nem tudom, hogy Sarudy Györgynek, az én egykori kedves jó tanáromnak, gimnáziumi tanulmányaim Mentorának mi volt a jelmondata. Ennek a sokrétegű embernek arról az óriási területről, melyet tudományos érdeklődése átfogott, bizonyára módjában volt szebbnél szebb és a mult élettapasztalataira vagy a jövő célkitűzéseire s egész életének vonalvezetésére találóbbnál találóbb jelmondatokat választani. Én azonban, mikor meghatódott tisztelettel tekintek vissza a szakadatlan munkálkodásnak erre a fanatikusára, aki, mint Plato, scribens mortuus est, úgy érzem, hogy az ő egyéniségét ez a szürke, már szinte elkoptatott jelmondat vetíti elénk a legigazabban: Ars longa, vita brevis. Mikor százirányú tudományos búvárkodása közben újabb és újabb, tágabb és tágabb horizontok nyiltak fel előtte, szinte hallani vélem keserű felsóhajtását: a tudomány véghetetlen, az emberi lét csak arasznyi. De ezt a lelkes kutatót a látóhatár végtelensége nen; csüggesztette el. Ha az ismeretek tengerének túlsó partjára eljutni sokszor reménytelennek látszott is előtte, ő akkor is boldog örörn-^ mel ringjatózott a tudomány vizein, mert a munkát a munkáért szerette. Ő az emberi életet a latin szállóige értelmében fogta fel: »Nem az a fontos} hogy meddig éltél, hanem hogy hogyan éltél: mert mi jelentősége van egy hosszú, akár nyolcvan évre terjedő életkornak is, ha azt tétlenségben töltötted el?« Az isteni gondviselés az ő számára átlagos életkort szabott ki: 68 évet élt, de az éjszakába nyúló munkás nappalok, az Íróasztala mellett eltöltött, hainalba világosodó éjszakák ezt az átlagos életkort megsokszorozták. Ha az emberek az élet tartamát neím idővel, hanem tevékenységgel mérnék, akkor Sarudy Györgyöt a matuzsálemi életkorú emberek közé kellene számítanunk. * » » Ternyei Sarudy György a cseh megszállás alatt levő zemplénmegyei Cselej községben 1866 november 29-én született ősi magyar családból, melynek nemességét III. Ferdinánd 1653. július 12-én kiadott armálisával