Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1934

I. Dr. Antal Géza és a pápai főiskola. Irta: Dr. Pongrácz József theol. akad. tanár. (Arcképpel)

— 8 — multunkról s jelenünkről tud, e bölcsészek saját, teljesen önálló tanul-f mányozásának köszönheti. És ezen tanulmányról én csak dicsérő elismeréssel szólhatok. Ön nagyon szorgalmasan gyűjtött, osztályozott, az olvasottat ügyesen fűzte össze, bírálta, s világította meg. Hogy ön mint magyar, német nyelven a mi bölcsészeinkről oly lelkiismeretes és derék művet készített, internationalis és széleskörű törekvés bizonyítéka, s mint ilyen méltán dicsérhető. Aminek én különösen örültem, ez az a függetlenség, melyet ön megőrzött, a nagy pártatlanság, mellyel ön a különböző nézeteket méltatta, félszegségeiket, ahol szükséges volt, felmutatta s leküzdte. Saját rendszerem is tisztes bíróra talált önben, mint kü a rég^ mondást,': »Amicus Plato at magis arnica Veritas« ítéletei alapelvéül választá. Én az ön művét úgy tekintem, mint amely az ön jövő pályájára sokat igér. Ön az első, ki a holland bölcsészet egy 'fontos korszakát ismertette s megbírálta, és pedig úgy, hogy én a bölcsészetre s annak történetére az ön tanulmányaitól a legjobbat reménylem, s óhajtom, hogy e tanulmányok gyümölcsét még sokszor élvezhessük.« Utrechti stipendiumából ellátogatott 1885. decemberben Tübingába, ahol 1886. január 12-jg maradt, hallgatta Kautzsch E. és Kübel R. B, előadásait; innét Heidelbergbe ment, szintén több heti tartózkodásra, az itteni tanárok közül Bassermann, Gass, Holsten és Weizsäcker adtak neki bizonyítványt előadásaik hallgatásáról. Weicsäcker szerint »a személyes érintkezés alkalmával a világos értelem mellett határozott theologiai érdeklődést mutatott«. 1887. telén Leydenbe látogatott el az egyetemre, 1887. májusában pedig Berlinbe ment és a nyjári félévre beiratkozott a bölcsészeti karra, ahol a következő előadásokat hallgatta: Zeller: logika és ismeretelmélet; Du Bois Reymond: a szerves anyagcsere általános fizikája; Treitschke: francia történelem; Dilthey: a pedagógia története és rendszere, bölcsészeti gyakorlatok; Jessen: az élet eredete; Paulsen: lélektan és embertan, bölcsészeti gyakorlatok; Ebbinghaus: az esztétika története Németországban. Ismeretekkel megrakodva jött haza. A bölcsészeti tanszékre beadta pályázatát, a theol. tanárikar és az igazgató-tanács őt ajánlotta első helyen, de az 1888. június 6-án Székesfehérvárott tartott egyházkerületi közgyűlésen egy szavazattal kisebbségben maradt. A tanár. Az egyházkerületi közgyűlés az akadémiai tanárrá megválasztott Horváth József gimn. vallástanár helyébe, egyelőre helyettesi minőségben, de teljes fizetéssel Antal Gézát alkalmazta, ugyanazon év szept. 16-án pedig rendes vallástanárrá megválasztotta. Ettől kezdve élete fogytáig Antal Géza a legszorosabb kapcsolatba került a főiskolával. Megadatott neki az a nagy kiváltság, amire gr. Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter a negyvenéves lelkészi és tanári jubileumát ülő