Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1933
II. A főiskola múltja
II. A főiskola múltja. Egykorú adatok szerint Pápán már a reformáció előtt is volt iskola. Ennek 1508-ban Kajári István volt a tanítója s melynek tanulói ez évben a pestis miatt szétfutottak. Kútforrásaink szerint protestáns iskolát 1531-ben alapítottak Pápán, midőn a város földesura a buzgó protestáns főúr Thurzó Elek volt. Az iskola kezdetben lutheri irányú volt, melynek első ismert tanítójaként Gyzdawith Péter működött 1534-ben. 1544-ben is van emlékezés egy pápai lutheránus iskolamesterről, kinek neve azonban ismeretlen. Közelebbi adataink 1585 óta maradtak fenn, amidőn az iskola már református volt s állandó törvényekkel rendelkezett s „illustris schola" nevet viselt Az iskolaalapító Thurzó Elek mellett a szervezést valószínűleg Enyingi Török Bálint, Pápának 1535 óta földesura, végezte. Fenntartója az iskolának 1797-ig a pápai ref. egyház volt, ettől kezdve a dunántúli ref. egyházkerület anyaiskolának ismerte el; 1797 óta tehát a dunántúli ref. egyházkerület tartja fenn, 1804-ben az egyetemes ref. egyház gyűlése Debrecen és Sárospatak főiskoláival egyenrangúnak mondta ki. Iskolánk legrégebbi otthona a mai Fő-téren a Csáky- és Ruszek-utcák sarkán levő egyemeletes ház volt. 1752-ig volt itt a főiskola, ebben az évben Mária Terézia május 8-án kelt rendeletével a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát megszüntette s az iskolának is menekülnie kellet. Egy Pápa mellett levő református községben, Adásztevelen száműzetésben tengődött letörpülve egy tanító vezetésével. II. József türelmi rendelete új életre támasztotta a haldokló iskolát. Ismét visszahozták Pápára 1783-ban s a mai Szent László utcában lelt új otthonra. Ez időtől kezdve különösen Mándi Márton István professzor szervező buzgólkodása folytán állandóan fejlődött, bővült, 1794-ben már két utcára néző, egyik oldalán kétemeletes épülete volt. — 1857-ig volt ebben az épületben, melyet ma ókollégiumnak hivnak s amelyben a mai gimn. fiuinternátus nyert elhelyezést; ekkorra már ez is kicsinynek bizonyult, s egyrészét a Széchenyi-téren levő, mai nőnevelő-intézetbe vitték át, melyet most új kollégiumnak is neveznek. Mai otthonába 1895-ben költözött s az óta itt szolgál, mint a homlokzatán ékeskedő felirat hirdeti: Istennek, Hazának, Tudománynak.