Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1928

I. Csizmadia Lajos. Irta: Pongrácz József theol. akad. tanár

— 5 - — lelki világa is. Mi tanítványai örökké hálásak leszünk neki, hogy bevezetéstani stúdiumaiból megtanulhattuk, hogy a helyes theológiának újnak is, meg réginek is kell lennie, mer\t ha csßk régi, akkor halott, ha ásak új, akkor hamis. Ezt Skóciából hozta, mint leszűrt eredményt és ez annyira megegyezik a magyar gondolkozással is. A XIX. évszázad nagy vitáiból a vallás győztesen került ki és a művelt embernek lehetővé vált modernnek és mégis mélyen vallásosnak lenni. Edinburghi tartózkodásáról annyit irhatok, földije és jóbarátja, később sógora, a szintén Pápán érettségizett dr. Szabó Aladár szíves élőszóbeli közléséből, aki Csizmadiával egyidőben volt edinburghi theológus, hogy különösen sokszor járt a Barclay templomba, ahol dr. Wilson prédikált és hogy nagyon szerette Macgregort, a Skót Államegyház egyik jeles papját is hallgatni. A megboldogult pedig egyik, edinburghi diákoskodásom alatt hozzám intézett levelében a Szent Lukács templom lelkészéről, dr. Cunninghamról tudakozódott, aki a magyar diákok áldottlelkü protectora volt. Iskolatársai közül Semple Vilmos, Turnbull Róbert és Reid Róbert voltak vele bensőbb barátságban. A lélek csendes kivirágzásának ideje volt ez ránézve, amikor végérvényesen döntött a New College imádsággal telített levegőjében a lét nagy kérdéseiről. A szabadságot választotta, amelyet Krisztus ad a léleknek, amelyben nem a test, nem is a betű, hanem a szellem az űr. Krisztus újból megdicsőült előtte és meglátta, hogy e világ valóban Isten világa és ezért ebben minden törvények szerint megy végbe, de egyúttal ebben mindent a szeretet hat át, »All's Love, yet all's Law«, (Browning.) Külföldről hazajővén, 1884 november 1-től a mezőföldi ref. egyházmegyében szolgálta az anyaszentegyházat. Részint mint segéd-, részint mint helyettes-lelkész megfordult Sárkeresztesen, Mezőkomáromban, Kiskeszin és Sáregresen. II. lelkészképesítő vizsgát 1888 szeptember 15-én tett Pápán. Az ekkor életbeléptetett új vizsgarend értelmében 41-en vizsgáztak, akik közül dr. Antal Géza püspök, Babay Kálmán, Bajcsy Qyula, Balla Eridre, Barsi Sándor, Csomasz Oyula, Demjén Márton, Fodor Gyula, Galambos László, Gyalókay László, Mezey Pál, Tánczos Gyula, Neupor Béla, Szabó Kálmán és Szűcs Zoltán lelkészek vannak még életben, Borsos István, Kis József és a többiek már mind elhunytak. Rendes lelkészi szolgálatát Nádasdladányban kezdte meg, ahol két évet töltött, innét a tekintélyes lepsényi gyülekezet választotta meg lelkészének Horváth Mihály utódjául s itt maradt 10 évig. Itteni működéséről a lelkészi állásban utódja, aki tehát leghivatottabb az Ítélkezésre, Medgyasszay Vince egyházkerületi főjegyző, mezőföldi esperes ezeket írja a lepsényi gyülekezet történetéről írt munkájában: »Itteni rövid működése is emlékezetes nyomokat hagyott maga után. A torony bádogfödéme elrongyolódván, 1894-ben erős vörösrézlemezzel újra fedetett; ugyanakkor új aranyozott gömb és csillag tétetett a torony ormára s a haranglábak