Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1928
I. Csizmadia Lajos. Irta: Pongrácz József theol. akad. tanár
VIII. Csizmadia Lajos. 1858—1928. Irta: Pongrácz József theol. akad. tanár. Főiskolánk négy évszázados története folyamán nagy nevekkel dicsekvő tanári karral büszkélkedhetik. Az elődeink közül kiválók különböző értékes talentumokkal forgolódtak az egyház és a haza érdekében, volt köztük kiváló tudós, vagy nagy író, volt nemes szívű jó ember, akit a diákok áldva emlegettek meg poraiban is, volt elbűvölő előadó, akinek ajkán szótlanul csüngött a muzsafiak serege. Csizmadia Lajos is a legderekabbak közé tartozik, akinek hatását a történetbúvár majd csak később fogja igazán megállapítani, mert ö elsősorban a hit embere volt és a hit sokszor láthatatlanul hat és eredményeit csak hívő szem veszi észre. Siratjuk benne az evangélium szelidszavu hirdetőjét, egész lelkésznemzedéknek a theológiai katedrán melegszívű oktatóját, a magyar egyházi irodalom tevékeny munkását, a nyugati keresztyénség evangéliumi eszmeáramlatainak hazánkban lelkes terjesztőjét, a közügyek fáradhatatlan emberét, az idősebbek a felejthetetlen jóbarátot, az ifjabbak a szeretett »Lajos bácsi«-t. Főiskolánk élete új színeket kapott Csizmadia Lajostól, melyek nem fognak nyomtalanul eltűnni. Aki szorosan összekapcsolódott az örökkévaló evangéliummal, az részese az Ige örökkévalóságának, annak nem árt a halál. Csizmadia Lajos 1858 szeptember 3-án született a fejérmegyei Tác községben, ahol atyja Csizmadia József pajtabíró volt, anyja Tenke Ágnes. Tőlük örökölte józan életfelfogását, egyszerű, puritán életmódját, a csendes, kitartó, szorgos munkaszeretetet. Elemi iskoláit szülőfalujában elvégezvén, a gimnázium I. osztályába Pápára iratkozott be. A II. osztályt magánúton, a III.—V. osztályt a budapesti református gimnáziumban, a VI.—VIII. osztályt ismét Pápán végezte, itt is tett érettségit. Ebben az időben virágja teljében volt Pápán a »nagy tanári kar«. Tarczy, az Akadémia nagydíjának nyertese, tanította a mennyiségtant és természettant, hazánk történetének mélyen járó buvárlója Bocsor István a történelmet és Jókai Mór sógora, Váli Ferenc a természetrajzot. Szilágyi József »értelmezte« a latin és hellen remekírókat, Tóth Dániel a németeket; a magyar irodalmat P. Szabó Károly adta elő, 1*