Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

I. Dr. Kapossy Lucián. 1849—1927. Irta: Győry Elemér theol. akad. rendes tanár

— 6 — és maga is átélte: az idő pénz. Ezekben a körökben is tanár volt, nevelő volt a szó legtisztább értelmében és megvalósította a pedagógiai célt, amiről az »Irodalmi érték« cimii kis értekezésében így írt: »A pedagógiai célt úgy értem, hogy midőn ifjaink elméjét ismeretekkel gyarapítjuk, ugyanakkor erkölcsi érzületük, Ízlésük nemesedjék, erősödjék a szépnek megérzésére, a jónak gyakorlására«. Vezető volt, aki irányt adott, munkatárs volt, aki lelkesedett és lelkesített. »Megteremteni, életben tartni egy kört — mondotta a gyorsírókor 25 éves jubileuma alkalmával Pápán tartott országos gyorsiróverseny megnyitó ünnepélyén — a virágzás, elismerés méltó fokára emelni egy olyan kört, mely tisztán a tagok lelki kényszerén alapul: ehhez nemes lelkesedés, önzetlen lelkesítés kell...« (Gyorsírászati Lapok 1903. évi juniusi szám.) Kapossyban megvolt a köri elnök mindegyik kvalitása. Mint író is figyelemreméltó helyet foglalt el a szakkörökben. Nevezetesebb munkái: A természeti s erkölcsi törvények közti viszony, Hartmann pessimismusa, Ne lopj, Hume D. psychologiája, (Magyar Tudományos Akadémia), Vörösmarty Szép Ilonkája, Költészettan (a Sárospataki Irodalmi Kör pályázatán pályadíjat nyert), Emlékbeszéd Kisfaludy K. fölött. Az erdei lak, Kisfaludy K. költészete Volapük nyelven. De questibus perpetius latin nyelven, A magyar népdal elmélete (a Soproni Irodalmi Kör pályázatán dicséretet nyert), Verismusról (Erdélyi Prot. Kör pályázatán díjat nyert), Az esztetikai művelődés, Az esztetikai hűség, Az ifjúság veszedelme, Reviczky költészete, Poétika, Petőfi elbeszélő költeményei, Ovidius 4 füzet, Sallustius Catilinája 2 füzet, Jugurtha 3 füzet, Sallustius 5 füzet,Az élet és irodalom, Az irodalmi érték, Emma dalok stb. Szerkesztette a Magyar Ifj. Könyvtárt, Uj Irodalmi Szemlét, a Pápai Jókai Kör évkönyvét, Pápa város monográfiáját és cikkeket, tanulmányokat írt különböző lapokban. A főiskolán kivül részt vett Pápa város kulturális és közéletében. A Jókai Kör irodalmi szakosztályának éveken keresztül előadója, a női kereskedelmi szaktanfolyamnak megszervezője és igazgatója, a kereskedelmi tanonciskola igazgatója, a községi iskolaszék elnöke, az ipar- és kereskedelmi iskola felügyelőbizottságának jegyzője volt, tanított az izr. polgári fiúiskolában egész haláláig; mint a városi képviselőtestületnek, állandó választmánynak és különböző bizottságoknak tagja buzgó munkása volt a város fejlesztésének. Hű és buzgó tagja volt egyházunknak és mint presbiter munkálta megerősödését és fejlődését. 1917-ben vonult nyugdíjba, meleg szeretettel kapcsolódott főiskolánkhoz nyugalomba vonulása után is az alatt a tíz esztendő alatt, midőn lelkes munkaszeretettel vállalt, mint helyettestanár órákat a gimnáziumban. Nem tudott élni a gimnázium nélkül és amikor nélküle kellett volna élnie, megvált a földi élettől életének 78-ik s tanári működésének 52-ik évében, 1927 október hó 9-én reggel öltözködés közben érte a halál. Emlékét gyászoló családján kivül tanítványainak ezrei őrzik és áldják. »Aki bőven vet, bőven is arat.«