Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927
VI. A főiskola az 1927—28. iskolai évben. Az 1928 junius 17-én tartott évzáró-ünnepélyen fölolvasta Tóth Lajos főisk. igazgató
— 54 — Elemér theol. akadémiai tanár imádsága és igeolvasása után főtiszt, püspök úr hosszabb beszédben nyitotta meg a tanévet, lelkiismeretes kötelesség-teljesítésre, a hitben és tudásban való növekedésre liivta fel a papnövendékeket. Ugyanekkor Tóth Lajos theol. akad. igazgató: „Az írás kritikai vizsgálása és a református theológia összeegyeztethetősége" cimen értekezését olvasta fel. A meginduló munka ettől kezdve — leszámítva a szokásos szünidőket — zavartalanul folyt az iskolai év végéig. A tanári karban ebben a tanévben személyi változás nem történt. De meg kell emlékeznem arról, hogy a Székesfehérváron tartott őszi egyházkerületi gyűlés a theol. akadémián ezideig helyettes tanári minőségben működő dr. Tóth Endrét az egyháztörténeti és dr. Vasady Bélát a bölcsészet- és neveléstudományi tanszékekre rendes tanárokká megválasztotta. Meleg szeretettel üdvözlöm őket ez alkalommal is és sok reménységre jogosító munkálkodásukra az Isten gazdag áldását kérem. — Itt említem fel azokat a kartársainkat is, akik e tanév megnyitása alkalmával szeptember hó 12-én tartották meg székfoglaló értekezésüket éspedig dr. Kerecsényi Dezső: Az újabb irodalomtörténetirás és a középiskola, dr. Szabadi Béla: Hagyományaink és feladataink és Varga László: Átöröklés és nevelés cimen olvastak fel. Szeretettel köszöntöm e kartársainkat most is és kérem az Istent, hogy áldja meg őket felelősségteljes nevelői munkálkodásuk végzésében. De hadd emlékezzünk meg most azokról is, akik még egy évvel ezelőtt itt állottak velünk együtt az Alma Mater bezáruló kapuinál s örvendező szivvel szemlélték az egy esztendei magvetésnek gazdag növekedését az ifjúság benyomások iránt fogékony lelkében, akiket azonban azóta elszólított a Mindenható Isten az élet mezejéről. Itt elsősorban dr. Kapossy Luciánról kell megemlékeznem, aki október 9-én 78 éves korában költözött el szerettei köréből. Félszázadnál több az az idő, amit katedrán töltött a megboldogult, nemes lelkesedéssel, hazája és eszményei iránt való lángoló szeretettel szolgálta magasztos hivatását, az ifjúság nevelését. És e félszázadból alig egy pár évet töltött másutt, ifjúkorának magasra lobogó hevületét, férfi-korának teljét, s öregkorának bölcs meglátásait és tapasztalatait mind-mind itt hintette el Alma Materünk veteményes kertjében. Halála őszinte s igaz fájdalmat támasztott lelkünkben. Temetését lie. Rácz Kálmán gimn. vallástanár végezte, mig a temetőben volt tanítványai nevében dr. Vass Vince theol. akad. tanár s az intézet nevében Faragó János gimn. igazgató, c. tankerületi főigazgató vett tőle bucsut. Emlékét szerettein és tanítványainak ezrein kivül kegyelettel őrizzük mi is. — Még egy érzékeny veszteségről kell e jelentésemben megemlékeznem : Kristóffy Gyula ny. máv. főfelügyelő, egyházkerületi és főiskolai gazdasági tanácsunk elnökének szeptember hó 12-én történt haláláról. A megboldogult nem tartozott intézetünk nevelő munkásai közé, de mint az egyházkerület és főiskola anyagi ügyeinek hűséges sáfára nemcsak nagy szakértelemmel, de odaadással és körültekintő lelkiismeretességgel szolgálta főiskolánk oktatási ügyét. Emléke legyen áldott közöttünk! — De nem kímélte meg a