Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 23 — sem homályosítja s emberi voltukat már-már elfelejtenénk, ha egy-két gyarlóságukat vagy gyengéjüket a regényíró el nem árulná. A határozott és csupa nemes vonásokkal felruházott jellemek mellett találunk olyanokat, kik lelkületüket tekintve hibátlanok, de gyengék, könynyen befolyásolhatók s így hamar hajlanak a rossz felé. Ilyen volt II. Lajos, ki lelki nemességének s szívjóságának nem egyszer adta tanújelét, de álnok udvaroncai kiismervén gyengéit, teljesen hatalmukba kerítették s az erkölcsi sülyedés útjára vitték. Végül jönnek a rosszlelkü intrikusok, kik ravasz fondorlataikkal behálózzák kiszemelt áldozatjukat s addig nem nyugosznak, mig annak bukása fölött öröméneket nem zenghetnek, örömük azonban nem tart sokáig, mert a büntetés hamarosan utoléri őket. E három osztályba sorolhatjuk Szathmáry férfijellcmeit s a női jellemek között is hasonló kategóriákat állíthatunk fel, azzal a különbséggel, hogy ott a két utóbbi gyéren van képviselve. Ezt természetesnek is találjuk, ha meggondoljuk, hogy Szathmáry regényeivel főleg a nőolvasóközönségre akart hatni s a pozitív példák alkalmazásától sokkal nagyobb eredményt várt, mint a negativektől. A minden erényekkel felruházott nemes jellemekkel, azok hazafias tetteivel akart Szathmáry olvasói nemes érzelmeire hatni, a sűrűn előforduló reflexiók pedig az értelem táplálására szolgáltak. Helyesen mondja Szathmáry, hogy a regény »első és főfeladata a széptani hatás, melyet a többiek sem bel-, sem külterjileg el nem nyomhatnak«, csak az a baj, hogy ez elvet a gyakorlatban nem mindig sikerült megvalósítania. Helyesebben szólva, Szathmáry széptani elvei sokban különböztek a mieinktől, ő a szépet kizárólag a jó és igazban látta s úgy vélekedett, hogy — ha az elbeszélés anyaga történeti vagy lehetőleg közel áll a valósághoz, s abból erkölcsi tanúság vonható le, — akkor a regény az eszthetikai követelményeknek is megfelel.

1 Szathmáry regényei közül az eszthetika mérlegén Az ország sebei cimü

2 nyom legtöbbet, éppen azért ezt fogjuk behatóbban ismertetni, hogy Szathmáry regényírómódját és írói sajátságait közelebbről is megismerjük. Szathmáry e regényének hátterét az 1848-iki forradalmi események, különösen az oláhok lázadása s Bemnek erdélyi hadjáratai képezik. Adajálison vagyunk. Mulató diákserég. A zajos körtől távol egy szegény sánta ifjú, Hátszegi Andor, ki Papp János oláh fiúval szóváltásba keveredik. Elalszik. Bátyja, Sándor és Solymosi Jenő keresésére indulnak, Sándor ráakad, míg Solymosi Pappal találkozik, aki Andor mankóit éppen akkor hajítja a Marosba. Solymosi szegényes diákszobájában megvendégeli társait, mielőtt a Sárdy grófokhoz menne nevelőnek. Megfogadják^ hogy tiz év múlva találkoznak. Solymosi érezte, hogy a'z elfoglalandó nevelői 1 A beszély elmélete. Kisf. Társ. évlapjai 1867—8. 2 Az ország sebei. 4 kötet. Pest, 1872.