Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 17 — voltak ezek önzetlen munkásai, akiknek az igazság kimondásáért kellett bünhődniök, mint Apáczainak is, ki egyenes, nyilt jellemével, sikert biztosító reformok sürgetésével, a maradiak korholásával kihívta maga ellen feljebbvalóinak haragját. A lelket-testet megölő áldatlan viszonyoknak hű rajzát adja Szathmáry a Tudósok harcá-ban.

1 Mig itt a nyilt szókimondás az egyéni tragédia magva, az igazságért való harcbaszállás mindenkivel szemben, addig a Balassa Bálint

2 cimü történeti regényben a könnyen gyúló vér az oka a hős tragikus sorsának. Egy férfi balsorsát akarta megrajzolni, ki egy-egy szép asszony közelében nem tud vére hullámzásának parancsolni s e miatt keményen lakol; összeütközésbe kerül önmagával és a külvilággal. De Balassa emberi természetében sokkal gyarlóbb volt, mint aminőnek Szathmáry festi, ki elmondja a renaissance-ember hányattatásait, melyek csapodár természetéből és a nők iránt lobbanékony szivének akaratán való uralmából folytak. Semmi újat sem ad az elbeszélés folyamán, csak Balassa életének ismert epizódjait színezi egy kissé. Sajnos, Balassa jelleme az elbeszélésből nem igen domborodik ki, egy férfi áll előttünk, kinek tetteit a véletlen sors intézi. A mellékalakok meg egészen elmosódnak. Pedig számos drámai összeütközés csirája van elhintve az elbeszélésben, összeütközések, melyekből drámai bonyodalmat fejleszthetett volna a költő. Romantikus festésekre is bőven nyilt volna alkalma. Szathmáry azonban ragaszkodik a történethez s megveti a költői feldolgozásra önként kínálkozó részeket. De a valóságnak sem adta igaz képét, mert a szenvedélyeket egészen lefokozta s így nem tükrözi vissza ama kort s annak szellemét. A történeti háttér feltűnően vázlatos s a politikai viszonyokból csak annyit vesz fel az író az elbeszélésbe, amennyit Balassa életrajzának megkívánható teljessége nem nélkülözhet. Bizonyára maga Szathmáry is érezte e regénye fogyatkozásait, azért lefokozta várakozásait ezzel szemben, amit a következő sorok bizonyítanak: »Talán lesz olvasóim között, ki érdekkel fogja kisérni e régi lantos költőnk és hősünk regényes életrajzát és sajnálkozni fog az elesett ember fölött s ez nekem elég jutalom«. A szív legmélyebb érzelme, a szerelem az alapja a főhős tragédiájának Szathmáry következő regényében is, »A legszebb hercegnő«-ben.

3 Itt azonban az állhatatos szerelem a bukás okozója. Czobor József gróf szerelemre gyullad Mária Terézia leánya, Erzsébet főhercegnő iránt, aki szintén nem marad közömbös a deli magyar mágnással szemben. A dinasztikus érdekek azonban nem engedik, hogy ezt a házasságot megkössék, aminek az lesz a következménye, hogy Erzsébet zárdába vonul, Czobor pedig elhanyagolja birtokait s mint lerongyolódott koldus hal meg. » Pest, 1883. 2 1887. Egyetemes regény tár, 1908. 3 A legszebb hercegnő. Történeti regény, 2 kötet. Egyetemes regénytár III. évf. 13— 14. sz. 1888. 4