Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1927

II. P. Szathmáry Károly. Irta: Horváth Endre gimn. r. tanár

— 11 — zeletük erejével megelevenítették a rég letűnt korokat, az olvasók elé varázsolták azok külső képét, behatoltak eszme és gondolatvilágukba s feltárták azokat az okokat és indítékokat, melyek a mult eseményeinek s jellemeinek megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Valóban az 50-es években egymás után jelentek meg a nemzet történetét tárgyaló munkák, régi emlékiratok, krónikák láttak napvilágot, melyek viszont elősegítették a történeti regény fellendülését. Szathmáry nagy érdeklődését a történelem iránt több tényező magyarázza. Családjának változatos és eseményekben gazdag múltja figyelmét a XVI. és XVII. század történetére irányította. A családi hagyományon kívül a szülőföldjéhez fűződő történelmi emlékek is ebbe az irányba terelték érdeklődését. Szilágysomlyó, a Báthoryak ősi fészke sok szomorú és dicső emlékkel gazdagította a fejlődő gyermek képzeletét, ki pár évvel később mohó szenvedéllyel merült el az ünnepelt báró Jósika Miklós erdélyi tárgyú regényeinek olvasásába, melyek maradandó hatást gyakoroltak reá. Erős hajlamának a történet iránt kedvezett az elnyomatás időszaka, mert akkor az elbúsult nemzetet a mult dicső képeivel kellett buzdítani. Történeti regényeket írtak akkor Jósika, Kemény, Jókai is, kapósak voltak színpadon, lapokban, könyvekben a történeti munkák és Szathmáry nevét is hamar ismeretessé tették sűrűn megjelenő elbeszélései és regényei. Első szárnypróbálgatásait a Remény hasábjain kezdte, majd Nagy Ignác Hölgyfutárja közölt tőle egy novellát s egy mutatványt a soha ki nem adott Báthory Erzsébetből. Mielőtt nagyobb koncepcióba fogott volna, novellával próbálkozott s egy-két verset is írt, melyeket Kucsuk név alatt adott ki. 1852-től kezdve, mely évben a Budapesti Visszhang segédszerkesztőnek hívta meg, úgy ennek, mint a Divatcsarnok-nak hasábjain számos történeti novellája jelent meg, melyek hol fájó emlékeket szólaltatnak meg, hol egy-egy történeti személyhez fűződő kedélyes adomákat mondanak el. A legkorábbiak közé tartozik a »Két fejedelem a népből«,

1 melynek sikerét azonban messze túlszárnyalta a »Déva galambjá«-é.

2 Ezután a novellák egész sora következett: »Az utolsó kő«,

3 »Nővásár«,

4 a humoros jelenetekkel átszőtt »Miként születik a háború«.

u Az 1854-ik év meghozta Szathmáry első regényét is, a három kötetes Sirály-t,

6 melyet honfiúi tisztelete jeléül »Tekintetes Csernovics Péter úrnak« ajánlott.

7 1 Budapesti Visszhang, 1852. évf. a u. o. 1853. évf. 3 Délibáb 1853. évf. és az Arader Anzeiger, 1854. évf. 4 Divatcsarnok, 1853. évf. 5 Délibáb, 1853. évf. 6 Sirály. Történeti regény. Pesten, 1854. 3 kötet. 7 Temesi gróf és főispán; az 50-es évek elején a magyar szinészetnek Aradon való meghonosításával kiváló érdemeket szerzett.