Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

I. Dr. Thury Etele. Irta Csizmadia Lajos

- 5 — magyar protestáns egyháztörténelem felderítését. A theológiai tanfolyamot 1882-ben végezte s előbb az akkori szokás szerint három évre akadémikus rektornak ment ki az ácsi fényes gyülekezetbe. Rektorkodása befejeztével atyja mellett Zánkán, majd pedig Fehérvárcsurgón segédlelkészkedett. 1886-ban az akkori igazságügyminiszter a soproni fegyházban szervezett lelkészi állásra nevezte ki. Csak másfélévet töltött ez állásban, mert a csurgóiak nem tudták feledni egykori segédlelkészüket s lelkipásztoruk elhalálozása után hazahozták Sopronból. Itt alapított családot is, 1888-ban nőül vévén Beregszászi Gusztáv oldi (Baranyamegye) lelkész leányát, Emmát, akivel csaknem három évtizedre terjedő boldog házasságából egyetlen fiu származott. 1890-ben a vámosi nagy gyülekezet hivta el lelkipásztorául a buzgó ifjú lfelkészt. Egyházmegyéje és az egyházkerület is korán felismerték képességeit. Előbb a traktusa közbizalma tisztelte meg az egyházmegyei jegyzőséggel, majd 1897-ben egyházkerületi aljegyzővé választatott. Lelkészi teendői, egyházmegyei és egyházkerületi tisztségeivel járó elfoglaltsága mellett sem feledkezett el az egyháztörténeti kutatásról, amit még ifjan életfeladatul tűzött maga elé. Időnként önálló füzetben, avagy különféle folyóiratokban jelentek meg egyházunk múltját ismertető dolgozatai. E téren kifejtett tevékenységének elismerésekép ültette az egyházkerület bizalma 1900-ban az áldott emlékű Tóth Dániel halála által a theológiai akadémiánkon megürült egyháztörténeti tanszékbe. Ugyané tevékenysége hozta meg számára a megtiszteltetést, hogy a Prot. Irodalmi Társaság választmányi tagjául megválasztatott, majd pedig a bécsi prot. theológiai fakultás részéről a honoris causa theol. doctori cimmel való kitüntetését. Kutatásai eredményeit foglalta össze az 1908-ban kiadott „Dunántúli református egyházkerület története" I. kötetében s a sajtókészen, de hirtelen halála miatt teljesen be nem fejezett II. kötetében, melyben az 1734-ig terjedő korszakot ölelte fel. Ez a munka tekinthető dr. Thury Etele élete főmunkájának és főeredményének. A napvilágot látott és többektől erősen kifogásolt I. k. előszavában világosan körvonalozza tudományos álláspontját és megírásban követett vezérelvét. Megbízatása értelmében főcél