Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

II. A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Irta Császár Elemér

36 A (43) formula felhasználásával (tt) +

1 (49) C

v = kN f TT e Ezzel szemben a de Boissoudy-féle formula: / «

Y+ • + \kT) ^ kT ^ (50) Cy = kN kT e mely a Dulong-Petit-féle konstansnak megfelelő maximummal bír.

1 Fottnuk T Iánk ilyen maximumot nem mutat, miről meggyőződhetünk, ha függvényé£ nek fogva fel, előállítjuk a differenciálhányadost: dC„ (w)' (m kT 2 e A (49) szerint tehát a fajhő értéke 0-tól emelkedik s T= oo esetében érné el maximumát. Hasonlítsuk össze most (49)-et az Einstein-féle formulával, mely a Planckféle hypothezisekre támaszkodva nyerhető:

2 S \2 K T (51) C

b

v = kN (tt) Alacsony hőmérséklet esetén a — la nevezőben elhanyagolható, s így ekkor (52) Cj = kN kT e 1 J. de Boissoudy; 1. c. 394. o. 2 A. Einstein: Ann. d. Phys 1907. 22. 180. o.