Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917
II. A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Irta Császár Elemér
IV. FEJEZET. A quantumhypothezis újabb alakja és a belőle levezethető sugárzási törvény. 1 A fekete sugárzás terén végzett kísérleti vizsgálatok arra késztették Planck-oi, hogy a folytonos energiakicserélődés helyébe, mely — az addigi felfogás szerint — a sugárzás és a sugárzó források között fennállt, először a diszkontinuus abszorpció és emisszió hypothezisét állítsa, 2 melynek következményei a kísérleti eredményekkel jól megegyeztek. Ez a lépés azonban annyira gyökeres volt és olyan ellenvetésekre talált, hogy célszerűnek látszott bizonyos mértékben ismét a régebbi nézetekhez közeledni. Vagyis az első Planck-ié\e sugárzási elmélet felállítása után a probléma a következő lett: hogyan lehetne a diszkontinuitásoknak minimumra való redukciójával egy a kísérleti tényeknek megfelelő sugárzási formulát előállítani ? Ez irányban maga Planck tette az első lépést, mikor az abszorpció diszkontinuitását elejtette s csak az emisszióét tételezte fel. 3 Az előbbi fejezetben megmutattuk, hogy ez a hypothezis is az ismert Planck-féle formulához vezet, £ de az előbbivel ellentétben megkívánja az nullpontenergia létezését. Majd de Boissoudy* állította fel a következő hypothezist: „L'énergie d' un résonnateur est siplement assujettie á étre plus grandé que hv ou nulle. Tous les résonnateurs qui d' aprés la loi de repartition de Maxwell devraient posséder une énergie inférieure a hv, restent au repos; les autres se comportent d' une fagon normale: ils peuvent absorber ou perdre de l'énergie d' une tagon continueAmint látható, az £-ra nézve a hypothezisben nincs határozott előírás, mert az első rész szerint csak 0 vagy £-nál nagyobb energiával bíró oszcillátorok vannak, míg a második rész szerint az s energiával bírók már folytonosan működnek. De Boissoudy azonban csak 0 vagy fi-nál nagyobb energiával bíró oszcillátorokkal dolgozik, mely utóbbiakra érvényes a Maxwellféle energiaeloszlási törvény. Ez a föltevés E. Bauer n részéről ellenvetésekre talált, mely ellenvetések 1 Előterjesztetett a Magyar Tudományos Akadémia III osztályának 1918 április 22-én tartott ülésén „Planck sugárzási elméletének újabb módosítása" címmel. 2 M. Planck: 1. c. I., 152. o. 3 U. ő: 1. c. II, 149. o. 4 J. de Boissoudy: Journal de Physique, 1913., V. 3., 387. o. 5 E. Bauer: u. o. 641. o.