Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1917

II. A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Irta Császár Elemér

III. FEJEZET. Planck quantumhypothezise és a Planck-féle sugárzási törvény újabb előállítása.

1 A quantumhypothezis tartalma az, hogy egyes a természetben lejátszódó elemi folyamatokba a folytonosság helyett diszkontinuitást vjsz be. Ez elemi folyamatok körébe tartozik első sorban a sugárzás és a sugárzó források (elemi oszcillátorok) közti energiakicserélődés. Maga a diszkontinuitás az újabb Planck-ié\e sugárzási elmélet szerint, melyre támaszkodni fogunk, csak a sugárzó-energia emittálása közben nyilvánul, amely nem folytonosan, hanem explozív módon történik, s az emisszió időpontjai egészen a véletlenre vannak bízva. Ezen az alapon Planck a Boltzmann-féle entropia-elv

2 közvetlen felhasználásával állítja elő a sugárzási formulát. Megmutatjuk, hogy ez elv közvetlen felhasználása nélkül, pusztán a Maxwell-féle energiaeloszlási törvényre támaszkodva nyerhetők a Planck-féle sugárzási elmélet összes eredményei; az entrópia kiszámítása pedig a Boltzmann-íé\Q elv alapján közvetlenül végezhető. 1. A Maxwell-féle energiaeloszlási törvény átalakítása. A Maxwell-félo. formula egyatomos gázra nézve thermodynamikus egyensúly esetén kimondja, hogy azoknak az atomoknak száma, melyeknek energiája két szabadsági fokra vonatkoztatva E és E-\-dE között van:

3 E dN

x = NA

xz E

ldE, (12) hol N a szereplő gázatomok száma, E

l egy gázatomnak két szabadsági fokra eső középenergiája: E

í = kT és A j = j^p • A valószínűségi függvény alakja: E 1 Megjelent a Mathematikai és Physikai Lapok 1918. évi 1. számában. 2 M. Planck: 1. c. II., 117. o. 3 W. Nernst: Zeitschr. f. Elektrochemie, 1913., 423. o. — Az itt szereplő E jól megkülönböztetendö a specif, sug. intenzitástól.