Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

II. Izrael Mózes előtti vallásának nyomai. Irta Czeglédy Sándor

— 52 — 1

0 Benzinger: Geschichte Israels bis auf die griechische Zeit. Berlin und Leipzig. 1912. 10. 1. 1

1 L. Hós 12i3 S főképpen Deuterojes kései eredetű költői és prófétai darabjaiban. Ám 7a. 7i6. is Bernhardt Stade: Geschichte des Volkes Israel. Berlin. 1887. I. kötet 133 kk. 1

3 A Chantepie de la Saussaye-féle Lehrbuch der Religionsgeschichte-ben Valeton cikke: Die Israeliten. 2. kiad. I. köt. 251. 1. A következő kiadásban változatlanul. 1

4 E. Sellin: Einleitung in das Alte Testament. Leipzig. 1910. 1. kiad. 61, 62 I. 1

5 J. Wellhausen

: Reste arabischen Heidenthums. Berlin. 1897. 2. kiadás és W. Robertson Smith: Lectures on the Religion of the Semites. 1889. 1

6 L. Hós 132, Ézs 19io, Jer 227. E kultuszi kellékeket végleg csak a Deuteronomium veti el (123, I621). 1

7 Kautzsch: i. m. 2. 1. 1

8 J. Wellhausen: A „Kultur der Gegenwart" c. vállalatban: Die israelitisch-jüdische Religion. 1 kk. 1. 1

9 Baentsch i m. 68. 1. 2

0 Handkommentar zum Alten Testamente I. t. Genesis v. Hermann Gunkel. 1910. 2. kiad. 288 s kk. 1. 2

1 Kayser-Marti

: Geschichte der israelitischen Religion. 5. kiadás. Strassburg. 1907. 2

2 E tanulmánynak az ősi izraeliták kultuszi szokásaira, erkölcsi viszonyaira vonatkozó ama része, amely az itt nyújtott adatokkal szemben sokkal pozitivabb megállapításokat tartalmazott volna, technikai okokból nem volt közölhető. Annak, aki az izraeliták ősi vallásának elmosódott nyomait rendszeresen fel akarja dolgozni, az ó-szövetségi tudomány mai viszonyai között igen nagy nehézségekkel kell megküzdenie. A kérdés oly nagyjelentőségű, az egész szakra nézve olyan mély kihatású, hogy ha egy egész tudományos pálya fordíttatnék is a kielégítő megoldásra, minden fáradság dúsan volna sikerrel koronázva. A legújabb vallástörténeti kutatók kétségtelenül több ponton erősen megrendítették a történelem-kritikai iskola által elért eredményeket, de megnyugtató s legalább nagyjában kielégítő képet nem nyújtottak e vallásfejlődési fokozatról. Bár tehát e dolgozat a mai nehéz viszonyok között, mikor az idevágó tudományos anyag ránk nézve jelentékeny részben hozzáférhetetlen, nem ad kielégítő választ a cimben foglalt kérdésre, az a cél sem csekély talán, amit maga elé kitűzött, hogy t. i. az ősi izraelita vallás nagy kérdésére vonatkozó kutatásokat úgy ismertesse, hogy az olvasó — ha tán a szerzőétől eltérőleg is — önállólag képet alkothasson magának a kérdés jelen állásáról. 2

3 Kautzsch i. m. 10. 1. 2

4 E jegyzet a 36 1. utolsó sorára vonatkozik, ahonnét az utalás tévedésből kimaradt. Benzinger: Hebraeische Archaeologie. 288 kk. 2

5 W. Robertson Smith

: Kinship and marriage in early Arabia. 137. 1. L. Stade: Gesch. Isr. I. 393 kk. Bibl. Theologie. 188. Kayser-Marti i. m. 57 kk. Rauch: Hebr. Familienrecht. 39 kk. 2<5 HKzAT. Genesis. Gunkel. 2. kiadás 413. 1. 2

7 Kommentár Hóséa próféta könyvében. Kolozsvár. 1913. 118. 1. 2

8 Lőhr: Alttest. Reg. gesch. Leipzig. 1911. 15 kk. 2

9 Kautzsch i. m. 11. 1. 3

0 Kayser-Marti i. m. 30. 1. Stade: Bibl. Theol. 74 kk. L. Fr. Delitzsch Babel u. Bibel. 5. kiad. 75. 1. Első felolvasás, magyarul is. Alfred Jeremias: Monotheistische Strömungen. 19. 1. 3

1 Benzinger: Bibl. Archaeologie 312. 315 kk. Kayser-Marti i. m. 27 kk. 38. 1. 3

2 HKzAT. Genesis. Gunkel. 2. kiad. 321. 322. 3

3 Kayser-Marti: 1. m. 30. 1. 3

4 Stade: Bibl. Theologie 39. 44. 47. kk. 3& W. Robertson Smith

: On animal worship and animal tribes among the Arabs and in the Old Test. (Journ. of Philol. IX. 75 kk). F. W. Zapletal: Der Totemismus und die Religion Israels. Freiburg. 1901. (tagadja, hogy izrael ősi kultusza totemismuson alapult volna). 3

6 Kayser-Marti i. m. 29. 1. 3

7 Hand-commentar z. A. T. Szerkeszti Marti. Genesis von Holzinger 205 sk. Kautzsch i. m. 18. 1.

3

8 I Sám 22Ö, II Sám 24n, I Krón 21». 3

9 L. Moore: A Critical and Exegetical Commentary on Judges (The internat. Crit. Comm.) 331 5o-hoz. A Sámgár név semmi esetre sem izraelita eredetű. 4

0 L. Theol. Studien und Kritiken. 1908. évf. 321 kk. Marti: Jahveh und seine Auffasung in der ältesten Zeit. 4

1 Stade

: Bibl. Theol. 29 kk. Marti i. m. 7 kk. 4

2 Ez elmélet főbb vonásaiban össze van foglalva Stade Bibl. Theol. 17. §-ában (1. másik nagy művét is: Gesch. des Volkes Israel I. 126 kk).