Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1915

VII. Főgimnázium

— 108 — A vallásos érzület erősítésére szolgált az V.—VIII. o. tanulók között fennálló Konfirmált Ifjak Egyesülete is, mely egyebek mellett a jótékonyság gyakorlására s a szeretet munkájára is szoktatja és neveli tagjait. A vallásos érzület ápolásával együtt jár, sok tekintetben azon alapszik az erkölcsi nevelés is. Minden tőlünk telhetőt megtettünk arra nézve, hogy tanítványaink jellemes, becsületes emberek legyenek s olyan erős erkölcsi érzésre tegyenek szert, mely az élet minden viszonyai között megmaradjon bennük. A tanítás mellett kiváló gondot fordítottunk a nevelésre, mert társadalmi életünk inkább a jellemes férfiakat, mint a tudományos embereket nélkülözi. Kiváló figyelemmel kisértük a tanulóknak iskolán kívül való életét. Vidéki tanulóknak csak olyan családoknál volt szabad szállást fogadni, ahol erre tanári kari engedély volt. Aki ugyanis tanulónak óhajt szállást, esetleg ellátást adni, ebbeli szándékát bejelenti az igazgatónál; az igazgató megvizsgálja, esetleg megvizsgáltatja a bejelentett lakást, a vizsgálatról jelentést tesz a tanári karnak s a tanári kar a jelentéshez képest engedélyezi vagy nem engedélyezi a lakást. Ha egészségi szempontból kételyek merülnek fel, az intézeti orvos is megvizsgálja a bejelentett lakást. Az ifjúság iskolán kivül való magaviseletének ellenőrzésére van egy sajátos intézményünk: az ifjúsági felügyelőség. Az ifjúsági felügyelőnek kötelessége a tanuló-lakásokat állandóan ellenőrizni; éjjel a városban jár, figyelemmel kiséri a nyilvános mulatóhelyeket s tapasztalatairól minden reggel jelentést tesz az igazgatónak, aki a szükséghez képest intézkedik. A tanuló-lakásokat az osztályfőnökök is ellenőrzik; ahol azt tapasztalják, hogy az ellenőrzés hiányos, vagy rossz példát lát a gyermek, onnan a tanári kar azonnal elrendelheti a tanulókat s ha kell, véglegesen is megvonja a tanulótarthatási engedélyt az illető családtól. Éppen arra való tekintetből, hogy a tanulóknak városi családoknál való elszállásolása igen sok nehézségbe ütközött s a legnagyobb körültekintés mellett sem járt mindig a kellő eredménnyel, a főtiszt, egyházkerület 1912 szeptember 1-én főgimnáziumi tanulók számára internátust létesített. Az internátus az u. n. ókollégiumi épületben nyert elhelyezést, melyet erre a célra teljesen átalakítottak, modern berendezéssel és fölszereléssel láttak el. Az épülettömböt kettéválasztó közfalat lebontották, úgyszintén az ott levő kisebb épületeket is, így szép tágas udvart nyert az intézet, melynek kapuja fölött márványtábla hirdeti, hogy ebben az épületben tanultak: Fábián Gábor, Zádor György, Zsoldos Ignác, László József, Tarczy Lajos, Bocsor István, Váli Ferenc, Kerkapoly Károly, Kozma Sándor, Ballagi Mór, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Pap Gábor, Thaly Kálmán, Eötvös Károly, Antal Gábor. Ez a puszta névsor egy darabját jelenti irodalmi és társadalmi életünk újabb korszakának. A tanuló, mikor az épület kapuján belép, büszke öntudattal gondolhat azokra a nagyokra, akik azok között a falak között rakták le egykor jövendő nagyságuk alapjait. Éppen a jellemnevelés, a példaadás céljából illesztettük ezt a táblát is a kapu fölé.