Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1914

VII. Főgimnázium

— 45 — 4. Jariévmegmiitás, szünetek, a tanév bezárása. Az 1914 augusztus hó 24-én 114.811. sz. alatt kelt kultuszininiszteri rendelet értelmében az 1914—15. tanév megnyitása 1914 szeptember 15-én volt. Délelőtt 9 órakor templomba mentünk, ahol lie. Rácz Kálmán vallástanár imádkozott. Istenitisztelet után a díszteremben gyültünk össze. Itt a Himnusz eléneklése után Németh István püspök intézett beszédet az ifjúsághoz, szorgalomra és jó magaviseletre intvén őket. Majd Faragó János igazgató jelentést tett a beiratkozás ered­ményéről, ismertette az iskolai törvények főbb pontjait s a háborús viszo­nyokra való utalással azok szigorú megtartására figyelmeztette a tanulókat. A Szózat eléneklésével véget ért az egyszerűségében is megható ünnepély, mely egy bizonytalan esztendőnek volt a kezdete. A tanítás 1914 szeptember hó 16-án kezdődött s a rendes szünetek kivételével megszakítás nélkül folyt 1915 május hó 30-ig, a tanév bezárásáig, mely az 1915 május hó 4-én 44.618. sz. alatt kelt kultuszminiszteri rendelet értelmében az idén a megszokott időnél előbb volt. A rendes szünetek ezek voltak: a) Karácsonyi szünidő 1914 december hó 21-től 1915 január hó 3-ig; b) Húsvéti szünidő 1915 március hó 29-től április hó 11-ig. Pünkösdi szünidő nem volt, csak azok kaptak négy napra terjedő szabadságot, akik legációba mentek. A tanév ünnepélyes bezárása 1915 május hó 30-án volt a templomban, hol lie. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár mondott alkalmi egyházi beszédet. A szokásos örömünnepély alkalmas helyiség hiányában elmaradt. Amennyire a körülmények engedték, tőlünk telhetően iparkodtunk jól fölhasználni a rendelkezésünkre álló időt. 5. Sanulmántji ügyek. Az intézet állami segélyezése tárgyában a köz­oktatásügyi kormánnyal 1908 junius hó 30-án kötött újabb szerződés értel­mében a tanítás az állami középiskolák számára megállapított Tanterv szerint folyt, csak a ref. hittant s az éneket tanítottuk a konventi Tanterv nyomán. A tanítás sikerére nagy befolyással van a jó tanterv, leg nagyobbal a tanár lelkiismeretes, buzgó munkája; de nem közömbös az sem, hogy milyen anyaggal dolgozik az iskola. A mi intézetünk ebben a tekintetben elég sze­rencsés helyzetben van. Tanítványainkat egy nagy vidékről: a Dunántúlról s jórészt a falukból sorozzuk. Mig a városi gyerek, kivált, ha helyben közép­iskola van, egy nálunk uralkodó rosz fölfogás következménye gyanánt, akár van tehetsége, akár nincs, tanulni kénytelen, addig faluról csak az jön be, akinek csakugyan van tehetsége a tanulásra. A falusi ember, már tisztán a költségekre való tekintetből is, igen meggondolja, mielőtt behozza fiát a városba. Az a körülmény, hogy tanári karunk hat tagja katonai szolgálatot telje­sített, mivel állandó helyettesítésükre megfelelő tanerőket nem kaptunk, arra kényszerített bennünket, hogy egyes tárgyaknál a megállapított heti óraszámot redukáljuk. Ide iktatjuk az óratervet, amely szerint az 1914—15. tanév folya­mán a tanítás intézetünkben folyt:

Next

/
Thumbnails
Contents