Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1914
VII. Főgimnázium
— 45 — 4. Jariévmegmiitás, szünetek, a tanév bezárása. Az 1914 augusztus hó 24-én 114.811. sz. alatt kelt kultuszininiszteri rendelet értelmében az 1914—15. tanév megnyitása 1914 szeptember 15-én volt. Délelőtt 9 órakor templomba mentünk, ahol lie. Rácz Kálmán vallástanár imádkozott. Istenitisztelet után a díszteremben gyültünk össze. Itt a Himnusz eléneklése után Németh István püspök intézett beszédet az ifjúsághoz, szorgalomra és jó magaviseletre intvén őket. Majd Faragó János igazgató jelentést tett a beiratkozás eredményéről, ismertette az iskolai törvények főbb pontjait s a háborús viszonyokra való utalással azok szigorú megtartására figyelmeztette a tanulókat. A Szózat eléneklésével véget ért az egyszerűségében is megható ünnepély, mely egy bizonytalan esztendőnek volt a kezdete. A tanítás 1914 szeptember hó 16-án kezdődött s a rendes szünetek kivételével megszakítás nélkül folyt 1915 május hó 30-ig, a tanév bezárásáig, mely az 1915 május hó 4-én 44.618. sz. alatt kelt kultuszminiszteri rendelet értelmében az idén a megszokott időnél előbb volt. A rendes szünetek ezek voltak: a) Karácsonyi szünidő 1914 december hó 21-től 1915 január hó 3-ig; b) Húsvéti szünidő 1915 március hó 29-től április hó 11-ig. Pünkösdi szünidő nem volt, csak azok kaptak négy napra terjedő szabadságot, akik legációba mentek. A tanév ünnepélyes bezárása 1915 május hó 30-án volt a templomban, hol lie. Rácz Kálmán főgimn. vallástanár mondott alkalmi egyházi beszédet. A szokásos örömünnepély alkalmas helyiség hiányában elmaradt. Amennyire a körülmények engedték, tőlünk telhetően iparkodtunk jól fölhasználni a rendelkezésünkre álló időt. 5. Sanulmántji ügyek. Az intézet állami segélyezése tárgyában a közoktatásügyi kormánnyal 1908 junius hó 30-án kötött újabb szerződés értelmében a tanítás az állami középiskolák számára megállapított Tanterv szerint folyt, csak a ref. hittant s az éneket tanítottuk a konventi Tanterv nyomán. A tanítás sikerére nagy befolyással van a jó tanterv, leg nagyobbal a tanár lelkiismeretes, buzgó munkája; de nem közömbös az sem, hogy milyen anyaggal dolgozik az iskola. A mi intézetünk ebben a tekintetben elég szerencsés helyzetben van. Tanítványainkat egy nagy vidékről: a Dunántúlról s jórészt a falukból sorozzuk. Mig a városi gyerek, kivált, ha helyben középiskola van, egy nálunk uralkodó rosz fölfogás következménye gyanánt, akár van tehetsége, akár nincs, tanulni kénytelen, addig faluról csak az jön be, akinek csakugyan van tehetsége a tanulásra. A falusi ember, már tisztán a költségekre való tekintetből is, igen meggondolja, mielőtt behozza fiát a városba. Az a körülmény, hogy tanári karunk hat tagja katonai szolgálatot teljesített, mivel állandó helyettesítésükre megfelelő tanerőket nem kaptunk, arra kényszerített bennünket, hogy egyes tárgyaknál a megállapított heti óraszámot redukáljuk. Ide iktatjuk az óratervet, amely szerint az 1914—15. tanév folyamán a tanítás intézetünkben folyt:
