Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1914
VI. Theológiai akadémia
— 26 — tanév folyamán különböző időkben volt kénytelen segédlelkészül kibocsátani és alkalmazni. Ezenkívül még a háború is apasztotta bentlevő hallgatóink létszámát. A mozgósításkor 4 előjegyzett I. éves theológus ifjú behivatott szolgálatra; közülök 3-at különböző időben visszabocsátottak, a negyedik: Czeglédy András végig küzdötte a téli hadjáratot s most egyik budapesti kórházban fekszik megsebesülés következtében. Két II. éves hallgatónk: Hetessy Lajos és Járdánházy Béla még a tanév elején önként jelentkeztek a háború tartamára fegyveres szolgálatra. Majd a II. félévben s részben a kollokviumok letevése után még hárman: Fülöp László IV. éves, Puskás István III. éves és Balla Károly II. éves szintén lemondottak törvényes hadmentességükről s fegyveres kézzel óhajtják védeni hazánkat. És itt fájó szívvel kell megemlékeznem arról, hogy egyikük, szeretett és szép reményekre jogosító tanítványunk, Hetessy Lajos izzó nemzet- és hazaszeretetét halálával pecsételte meg. Az uzsoki szoros védelmében március 29-én hősi halált halt. Emlékére társai május 12-én kegyeletes ünnepélyt rendeztek. Emlékezete élni fog közöttünk! Bentmaradt hallgatóink részint polgárőri, részint betegápolói szolgálatra jelentkeztek. Ez utóbbiak — számszerint — 24-en főként irodai szolgálatra és felügyelőkül alkalmaztattak. S emellett egyesek a sebesültek lelki gondozása körül is nagy buzgalmat fejtettek ki. Különösen négyet kell itt kiemelnem, u. m. Földes Lajos, Vágó Ede III. éves, Berecz József II. és Neupor Béla I. éves papnövendékeket, mint akik az orvosi műtéteknél való segédkezésökkel és a pastoráció terén kifejtett buzgalmukkal értékes szolgálatokat tettek. Hallgatóink egészségi állapota kielégítő volt; néhány enyhe lefolyású, hülésből eredő gyengélkedési esetet leszámítva, megbetegedés nem fordult elő. Ép így erkölcsi magukviselete is kielégítőnek mondható. A tanári karnak nem kellett alkalmaznia kihágás vagy függelemsértés miatt a törvények szigorát. A theológusok segélyezése ez évben is jelentékeny volt, a legációkon és jutalomdíjakon kivül mintegy 5300 koronát tett ki. Végül még egy, theol. akadémiánkra nézve jelentős eseményről kell megemlékeznem. Az államkormány és törvényhozásunk az 1914. évi XXXVI. t.-c. által módot nyújtott az egyházkerületeknek, hogy theol. akadémiáink tanárait felvétethessék az országos tanári nyugdíjintézetbe. Egyházkerületünk felhasználta a nyújtott alkalmat, szeptember 20-án tartott közgyűlésén elhatározta a belépést visszamenő hatállyal, a mostani nyugdíjalapnak terhére. Közoktatásügyi kormányunk és törvényhozásnak ez intézkedése mély hálára kötelez bennünket, ép így a ft. egyházkerület készsége is, mellyel a felajánlott jó alkalmat felhasználta, hogy elaggott vagy munkaképtelenné vált tanárainak, avagy tanári özvegyeknek sorsát biztosíthassa.