Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1914

VII. Főgimnázium

— 112 — alatt állottak a növendékek. A korrepetitor kötelessége volt a tanulás megkezdése előtt megmagyarázni a leckét, azután minden egyest kikérdezni; ugyanígy kellett eljárniok azokban a szobákban, amelyek lakói hozzájuk voltak beosztva; kötelességük teljesítését a vezető tanár ellenőrizte, aki váratlanul megjelent a korrepetitorok eljárásánál, vagy oly módon szerzett meggyőződést, hogy ő maga is most egyik, majd másik növendéket kérdezte ki; a szükséghez képest magyarázott is, tanította a növendékeket. Az épület kifogástalanul egészséges bennlakást nyújt száraz, világos szobáival. A berendezés egyszerű ugyan, de itt is fő fontosság volt a tisztaság, a rend, évvégből a vezető tanár s neje kiváló gonddal őrködött minden helyiség tisztaságára, a padlókat ismételten súroltatták, a folyosókat minden nap fölmosatták s ami minden család tisztaságának főkritériuma: az árnyékszékek kifogástalan tisztaságúak voltak. A vezető tanár s neje ismételten átnézte, rendezte a szekrényeket s tanították — különösen a szülőktől most elszakadt új tanulókat — a fehérnemű szekrény kezelésére. A tisztaság minél pontosabb megtarthatása végett a fürdők s mosdószobák falai lakkírozva vannak. A rendről s a tisztaságról a látogatók elismeréssel nyilatkoztak. A családi rendszer hozza magával, hogy a vezető tanár s neje a növendékek külső megjelenésére is figyelemmel voltak: a ruha tisztaságára, rendes voltára, évvégből a szülőket is figyelmeztették s többizben maguk a szülők fordultak bizalommal hozzájuk, hogy gyermekeik számára ruhát, cipőt vegyenek. A fegyelem végett minden bennlakó növendéknek kötelessége volt este 7 órára télen-nyáron a köztartásról hazatérni, 7 órakor a kaput a vezető tanár bezáratta, hogy ellenőrizhesse az esetleges rendetlenkedőt. Az internátusból — kivéve a rendkívüli órákra járó növendékeket — a vezető tanártól nyert engedelem nélkül kimenni nem volt szabad; de ekkor is meg kellett mondania, hogy hova megy, ezért elmondhatjuk, hogy fegyelmi tekintetben az internátusban panasz nem volt, amiről meggyőződött az igazgató is, aki gyakran meglátogatta az internátust. A kisebb, gyerekes összezördüléseket azonnal elintézte a vezető tanár, vagy neje, akihez szintén minden ügyben bizalommal fordultak a bennlakók. Éppen a fegyelem szempontjából a vezető tanár úgy intézkedett, hogy szabad időben is inkább az internátus nagy udvarán játszanak a növendékek, ahol állandó felügyelet alatt voltak s az esetleges kellemetlenségeket azonnal el lehetett intézni. Ennek az állandó gondoskodásnak lett a következménye, hogy az internátus növendékeinek egészségi állapota kifogástalan volt, minden legcsekélyebb esetben, hogy a bajnak elejét vehessük, orvost hivattunk, addig is házilag kezeltük a beteget. A helyiségek egészséges voltát nagy mértékben előmozdítják a villanyvilágítás, a vízvezeték, a vízöblítéses árnyékszékek, a fürdő, melyet a növendékek fölváltva használnak. Minden héten háromizben 12—12 fürdik. Sajnos, hogy ez a fiatal intézményünk is érezte a háború hatását. 1914 november 4-én, mivel a hadvezetőség azokat a helyiségeket, ahol eddig tanítottunk, lefoglalta kórházi célokra, kénytelenek voltunk az internátus leg-