Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1913
II. Jézus kijelentése Istenről. Irta Pongrácz József theol. akad. tanár
— 39 — Ésaiás még magasabbra emelkedik Isten hatalmának és dicsőségének rajzolásában, szerinte egykor az egész föld Istené lesz, sőt az egész teremtettség; elvétetik a gyász és a szomorúság fátyola, mely beborított minden népet, a halál is örökre elvész (És. 11 1 0, 25 68). A földi élet is tökéletes lesz tehát, mert bár a természet jelenleg ismert törvényei szerint a halál és a szenvedés természetesek, Isten jellemére támaszkodva ezek természetellenesek és a földi természettel szemben Isten természete mindenesetre befolyásosabb. Ami még nem történt meg, megtörténhetik ezután. Ha eddig a halál uralkodott, eljön az az idő, amikor Jehova kész lesz mindenható erőit szabadon érvényesíteni. Van valami különös logikája a próféciának is; amint Istenre gondol és látja a jelenlegi világot, azonnal érzi, hogy Istennek nem ez lehetett a terve, melyet megvalósítani akart, ez csak gúnyképe annak, ami Isten lelkében élt. Valami kikutathatlan indokból Isten egy ideig visszatartja magát, de biztosan közel kell lenni Jehova napjának, amikor végre Isten érvényesíteni fogja magát. így nőtt ki a hit és tapasztalat közötti összeütközésből a zsidó gondolkodásban mindig növekedő fenséggel a messiási kor látomása, az Isten országa, olyan rendje a dolgoknak, mely ellentétben azzal, amit az emberiség, mint természetest ismert, természetfelettinek látszik, de amelyről a hit azt érzi, hogy az a végtelen erejű és igazságú Istenre nézve egyedül természetes. Az a korlátolt, lassan míiködő gondviselés, amely annyira szabály volt, hogy szinte a természet állandósított rendjének látszott, nemsokára bebizonyítja valódi természetellenességét azáltal, hogy helyet ad a természet új rendszerének, Isten végtelen erőforrásai korlátlan alkalmazásának. Hogy ez a messiási kor nem valami természetes fejlődés utján fog eljönni, hanem természetfeletti módon, arra nézve is több helyet találhatunk az O-testamentomban. Dániel 7!_ 1 8, Zak. 4 g bizonyítják, hogy Isten lesz az, aki a maga természetfeletti erejével fogja a messiási országot megvalósítani. 1 Ami feltűnő a próféták hitében, az az, hogy ők bár hittek abban, hogy Istennek ez az országa megvalósul és Isten szabadon működteti mindenhatóságát az egyes és a nemzet érdekében, de egyúttal ezt az országot mindig csak a jövendőben látták megvalósulni. Isten, a dicsőség királya csodákat cselekszik, de csak a jövőben. Ez a kívánatos idő eljő egész bizonyosan; el kell jönnie, de csak a jövőben. Ugy az egyes boldogtalansága esetében, mint Izrael nemzeti veszteségei idején igyekeztek Jehova eljárását magyarázni. Jób könyve is ezek közé a magyarázatok közé tartozik. Az egyik magyarázat az volt, hogy az egyes és a nép bűnöket követett el, elpártolt Jehovától, ezért kell bűnhődnie. A másik, hogy az áldást meg kell előznie a fenyítésnek. Ésaiás nagy fejezete, az 53-dik, azt a magyarázatot adja, hogy Istennek először kibékülés, váltság kellett; Isten gyűlöli a bűnt s amig nincs a bűnért 1 A zsidók eschatologicus váradalmaira nézve 1.: Charles R. H. kitűnő munkájának: A Critical History of the Doctrine of a Future Life in Israel, in Judaism, and in Christianity második kiadását: London, 1913., főleg a IH-ik fejezetet: 82—156. 1.