Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1913

II. Jézus kijelentése Istenről. Irta Pongrácz József theol. akad. tanár

— 35 — tükör által, homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem".

1 És amikor tudjuk, hogy ez így van, ugyanakkor érezzük, hogy Jézust minden nemzedéknek a maga szemüvegén, a maga szükségleteinek megfelelően kell néznie, személyiségét interpretálnia. A mult formuláiban, kifejezéseiben minden kornak meg kell keresnie a lényegest, a maradandót és ezt új ruhába kell öltöztetnie. Ez a munka nagyon nehéz és nagyon fájdalmas. Az új világ születése mindig vajúdásokkal jár. Az átmeneti korok azért oly zavarosak, bizonytalanok. Sokan nehezen akarják most is belátni, hogy mi más világban élünk, mint amilyenben atyáink nevekedtek. Hogy mi nem elégedhetünk meg azokkal a felfogásokkal, melyek még pár évtizeddel ezelőtt is megnyugtatták a lelkeket. „A modern világ kérdéseket tesz fel." „Vágyik a vallás után; de nem fogadhatja el a vallást, ha theológiája nincs összhangban a természettudományokkal, a filozófiával és történeti tudással. A vallásnak, ha az életet uralni akarja, ki kell elégítenie a főt és szivet egyaránt."

2 Akik ismerik az idők jeleit, tisztán látják, hogy nagy változások küszöbén állunk minden téren. A theológia is érzi az átalakulások, az újraértékelések közelségét. Még nem jelent meg az a nagy rendszerező, aki összefoglalásával az új-világ tipikus képviselőjéül volna tekinthető; de amint a kellő időben megjelent Augustinus, Calvin János, úgy fogja most is Isten elküldeni a maga emberét, hogy vezérként menjen sok lélek előtt.

3 A még csak itt-ott előtörő, minden homályosságuk mellett mégis nagy területeket bevilágító gondolatai ennek az új világnak, vagy amint Cairns Pál apostol nyomán kifejezni szokta, új teremtésnek, mind Jézus felé irányulnak, Ő Benne összpontosulnak, Ő most is a mindent fenntartó, összefoglaló szegeletkő. Az új reformáció, bátran nevezhetjük így, mert világtörténeti jelentőségű lesz ez is, sőt messze felül fogja múlni a XVI. század reformációját, a legforradalmibb gondolatot akkor dobta bele a világba, mikor azt hirdette, hogy meg kell vizsgálnunk, miként hitt Jézus Istenben s milyennek jelentette Őt ki. Mivel tudomásom szerint magyarban e kérdéssel, olyan szempontból, amint én óhajtok foglalkozni, még senki sem foglalkozott,

4 azért választottam 1 I. Kor. XIII. 12. 2 Foundations. A Statement of Christian Belief in Terms of Modern Thought. By Seven Oxford Men. Edinburgh, 1913. VII. 1. 3 L.: King H. Ch.: The Moral and Religious Challenge of our Times. Norwood, 1912., Cairns D. S.

: The Vocation of Scotland in View of her Religious Heritage. London, 1911. 4 Bartók Jenő: Jézus gondolatai az Isten országa jövőjéről (Debreczen, 1896) vannak ide vonatkozó fejtegetések, de ő egészen más eredményekre jut, mint aminőket a követ4 kező lapokban olvashatni. Lencz Géza: A keresztyénség előállása cimü rektori székfoglalójában érinti a kérdést, de ő is más szempontokból tárgyalja (Évkönyv a debreczeni ref. főiskola theológiai, jogi és bölcsészeti akadémiáiról. 1912—3. tanév. 24—28. 1). 3*