Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

72 —=r bűneire rá nem mutat, mint épen Heltai. De nemcsak a nemesség visszaéléseire, tudatlanságára mutat rá, hanem a fejedelmekére is.

1 Helyesen mondja Czóbel,

2 hogy „senki sem beszélt akkorig így, ilyen merész hangon az ország urairól". Heltai azonban a fejedelmekről nemcsak a Dialógusban beszél ilyen hangon. Már Catechismusának előszavában is felhívja a fejedelmeket kötelességük teljesítésére, sőt az Agenda előszavában kimondja, hogy a fejedelmek semmire sem viselnek kevesebb gondot, mint az Isten birodalmára. Hogy a biblia nem jelenhetett meg magyar nyelven, azt a fejedelmek bűnének rója fel, sőt a „Háló" előszavában is, melyben ugyan imára szólítja fel a népet, hogy János Zsigmond egészségéért fohászkodjék az Úrhoz, elmondja, hogy „a fejedelmeknek a tiszti nemcsak az, hogy aranyos bársonyba felöltözvén, szép lovakra felüljenek és te-tova moráljanak, vagy hogy napestig kártyázzanak, versenyezzenek, tobzódjanak".

8 Nemcsak a korabeli magyar társadalom megismerése szempontjából fontos tehát Heltai Dialógusa, hanem azért is, mert az első reformátori munka, mely az elnyomott osztály érdekében emel szót és azáltal, hogy a kiváltságos osztály és a fejedelmek tetteit bírálja, a rendi társadalom addig érintetlen tekintély-elvét is megtámadja. Mig Mélius az 1562-ben megjelent fentebb említett két Dialógusában csak a kath. papság és az egyháziak bűneit ostromolja, addig Heltai egy másik munkájában, Meséiben a társadalmi és politikai élet reformálását hirdeti. Meséivel nagyon sokan foglalkoztak már, s itt tisztán azokra a részekre kívánok csak rámutatni, melyekben Heltai a maga szelíd hangján rámutat a kor társadalmi berendezésének hibáira. A szegény nép érdekében hét mesében emel szót és tiltakozik a szentírás szavaival a szegény nép kizsarolása és tönkretétele ellen,

4 de van szava a korabeli politikai életre, az állami féktelenségre,

5 van szava a fejedelmi önkény,

0 a hazai urak romlottsága ellen is.

7 Meséi kétségtelen óriási hatást gyakoroltak a magyarságra, mert nemcsak az egyház tekintély-elve volt ezután támadva, de kritika tárgyává tétetett a társadalmi, politikai egyenlőtlenség is. Igaz, hogy bibliai alapon, de az emberi egyenlőségnek magasztos elve nyer kifejezést a harmincadik mesében. Nem csoda így, hogy az erdélyi társadalom, ahol az evolúció eszméi nemcsak a hitbeli kérdésekre, hanem épen Heltai munkássága révén a társadalmi és politikai kérdésekre is kiterjedtek, olyan nagy vallási és társadalmi zavart, sőt sok tekintetben felbomlást támasztottak. A Mélius által vezetett tiszavidéki magyar reformátusság az első nagy 1 Heltai: Dialógus i Í2. 2 Czóbel: 53. 3 Heltai: Háló a

4 4 Heltai meséi: R. M. K. IV. 2., 4., 11., 16., 27., 59., 93., 99. mesék. 5 U. o. 18. 6 U. o. 50. 7 U. o. 60.