Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

Heltai mint unitárius. A kolozsvári templom-per befejezése után még nehezebb volt Heltainak, társainak és a kolozsvári reformátusoknak a helyzete. Heltai kolozsvári üldöztetésére számtalan adatot találunk az „Istendicséretek" cimü könyvében s ezek az üldöztetések kényszerítették rá a beteges, elaggott „vén" Heltait, hogy 1569 elején unitáriussá legyen, hogy a további üldöztetésektől így megszabaduljon. Ő ugyan a gyulafehérvári disputa 1570-iki kiadásában azt írja: „de most Isten és az összes angyalok előtt vallom és az egyház előtt is, hogy a szentírás harmóniája tudatomban azok tanával egyesül, kiket ezen disputa első kiadásában az újítók nevével illettem". Kéri az Istent, hogy tanaiban erősítse meg.

1 Caroli „Midasnak" nevezi, állhatatlannak mondja, kinek „nem a religio, hanem kazdag bánia és arany legyen az ő lelke".

2 Caroli vádja nem felel meg a valóságnak, mert hiszen a kolozsvári jegyzőkönyvből kitűnik, hogy Kolozsvár városa tartozott Heltainak, fizetésével pedig 1569. évig hátralékban volt. Valószínű, hogy a templom-perben való döntés szoros összefüggésben van Heltainak unitáriussá lételével. Az 1569. évben Dávid folytatja irodalmi munkásságát. Kiadja a „De regno Christi" és a „De regno Antichristi" cimü mtivét, majd ugyanezen évben Blandratával együtt a „Refutatio scripti Georgii Maioris"-t. Ez utóbbi mtivet Csáki Mihály kancellárnak ajánlják, mivel tudják, hogy Csáki olvassa Major György könyvét, melyben nemcsak az ő nevüket hurcolta meg, hanem tanaikat is. Érdekes az ajánlólevélnek az a része, melyben a két szerző elmondja, hogy a mai korban nincs veszedelmesebb dolog, mint nyilvánosan a publikum elé állni, könyvüket Csákinak ajánlják, hogy affelett elmélkedve bírálja azt meg. Az ajánlólevél e soraiból is kitetszik azon állításnak a helyessége, amit többek között Pokoly is állít, hogy a gyulafehérvári zsinat eredményével az antitrinitáriusok nem lehettek megelégedve, mert a zsinatról egészen más volt a trinitáriusok véleménye, mint Dávidéké és mivel a reformátusok a tiszántúli egyházakban a gyulafehérvári vitán elért eredményt a maguk diadalának tüntették fel. Ezért vette rá Dávid a fejedelmet, hogy a kálvinhitüeket saját országrészükben támadják meg és ezért egyezett bele a fejedelem az 1569 október 20—25-iki hires váradi zsinat megtartásába. A váradi zsinatra ismét sokan jöttek össze, s ez volt az utolsó disputa, 1 Heltai: Disputatio Deo per decern dies continuos ... in urbe Tansylvania Albae Julia 1570. 2 Caroli Péter: Az igaz Istenről. F i i j.