Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 45 — félben maradt irodalmi munkásságát. A kolozsvári Heltai-nyomda lett 1567-ig a magyar egyházak nyomdája, ahonnan az egyházi vitairatok kikerültek. Itt jelent meg Heltai és Dávid munkája a Defensio, egyszersmind a vásárhelyi zsinat végzése és Heltai Agendája. János Zsigmond kálvini irányzatú tanácsainak tulajdonítható, hogy új zsinatra hivta össze a magyarokat és szászokat 1560 junius 10-ére Medgyesre.

1 A zsinaton, melynek lelke Hebler püspök volt, a szász lelkészek az urvacsoráról való tanaikat 8 pontban foglalták össze, ezzel szemben a kálvin követők, Dávid és Heltai, előterjesztették ellenérveiket, 15 pontban foglalván össze hitvallásukat; de a zsinatnak más eredménye nem lett, mint, hogy a még mindig többségben levő lutheri egyház kirekesztette kebeléből Dávidot, Heltait és a velük tartókat. Mivel a második medgyesi zsinat sem tudta sem a békét meghozni, sem a kedélyeket megnyugtatni és már az evolúció is teljes erővel tért hódított az előkelőség között, az országgyűlés ez év november 14-én szintén foglalkozott a vallásügyi kérdésekkel és a fejedelem tanácsosainak rábeszélésére a következő év február 6-án egy nyilvános hitvita tartását rendelte el, melyre az országgyűlés egy bizottságot is küldött ki, hat nemest és a szászok közül azokat, kik ezen országgyűlésen jelen voltak. A zsinat a következő év elején két napig a medgyesi székesegyházban tartatott. Heltai és Dávid az 1559-ben megirt Defensio-jukat hozták elő tételeikkel együtt, viszont Hebler és Alesius a „Rövid hitvallást". Bármennyire is akarták a békét a fejedelem és a megjelent biztosok, megegyezni nem tudtak, elrendelte tehát a fejedelem, hogy mindkét fél a maga hitvallását a legjelesebb németországi egyetemekre küldje megbirálás végett. A szászok el is küldték a németországi akadémiákra a maguk véleményét, a magyarok azonban nem. A kálvini tábornak nem lehetett reménye arra, hogy az ő nézetüket helyesléssel fogadják a németországi akadémiák, mivel 1560 áprilisában meghalt Melanchton, hitvallásukat tehát az akadémiák véleményétől teljesen függetlenül a maga teljes egészében kellett kifejteniök.

2 Ezért tartották meg az 1561. évben a kolozsvári zsinatot, melynek lelke Kopácsi István volt, a sárospataki országos hirü lelkész. Ezen a zsinaton képezte legelőször vita tárgyát a praedestinatio tana és a zsinat vezetőjének tulajdonítható, hogy a zsinaton megjelent lelkészek között ebben a kérdésben is létrejött az egyezség.

3 A praedestinatio tana már régóta foglalkoztatta a lelkeket, ami kitűnik Heltai Katekizmusának fentebb említett előszavából is. 1553-tól kezdve ezen kérdés felett is állandó vita folyt a papság, sőt a nép körében is, azonban ezek az első református zsinatok, ha egyenként az egész kálvini rendszer tételeit vita tárgyává tették is, mégsem foglalták azokat össze. Az első rendszeres összefoglalása a kálvini hitrendszernek a debreczeni hitvallás volt.

4 1 Kis Áron : Magy. ref. zsinatok 53. 2 Pokoly: Erd. ref. egyh. tört. I. 137. 3 Kis Áron : Magy. ref. zsinatok 58. * U. o. 77.