Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 39 — A Kálmáncsehi által felkorbácsolt szenvedélyek közepette újból megjelent tanításaival Stancaro, azonban, mint Ostermayer irja, Kolozsvárról elűzték Beszterczére, innen pedig Kendi Antal birtokára volt kénytelen menekülni. Páriz Pápai, forrást meg nem nevezve, irja, hogy Stancaro 1557. év utolsó napjaiban Kolozsváron vitát állott ki az odavaló papsággal, kik hitüket irásba foglalták és újból megerősítették, hogy Krisztus két természeténél fogva közbenjáró ; de mivel Stancarot nézetéről lemondatni nem voltak képesek, ezért Beszterczére, majd Vásárhelyre űzték.

1 Ez a két lakonikus rövidségü megjegyzés magyarázza meg Dávid Ferenc azon indítványát, hogy a tanács mindegyik tagja tegyen vallomást hite felől, de a tanács, melyben voltak titkos hívei Stancaronak és Kálmáncsehinek, Dávid reakcionárius szellemű indítványának eleget tenni nem akart s azt nem fogadta el. Mig Stancaro városról-városra menekült és Kálmáncsehi utolsó napjait élte Debreczenben, addig a Concensusra Melanchton helyeslő levele 1558 január 16-án megérkezett. Nemcsak a gyermek-keresztelésben, hanem különösen az urvacsorára vonatkozólag Melanchton teljesen egyetért a Concensussal.

2 Melanchton helyeslése leírhatatlan lelkesedést keltett a lutheránus papság között és a küzdelemben új erőt, bátorságot kölcsönzött nekik, ami meglátszott már az 1558 május 27-iki országgyűlésen is, mely, mint már fentebb említettük, a sakramentáriusok felekezetét eltiltotta és csak a pápista és lutheránus vallásszabadságot engedte meg. A győzelmes egyház május 1-ére hivott össze zsinatot Tordára, hogy a hitcikkeket újból megvitassák és főleg, hogy Melanchton levelét kihirdessék. A zsinat tartalmát tekintve, az eddig tartott zsinatok között leghosszabb és legmagvasabb volt. Az üldözött Stancaro Vásárhelyről még a zsinat előtt irt február 5-én levelet Izabellának, melyben erősen elitéli a lutheránus papságot, különösen vezetőit: Heltait, Dávidot és Hebler Mátyást. Fanatikusoknak, eretnekeknek nevezi őket, kik Jézus, Isten és a szentháromság nevében izennek ellene harcot. Kéri a fejedelmet és a rendeket, hogy tőle fogadják a tiszta tudományt és emez eretnekeket az Isten, jog és polgári törvény értelmében égessék meg.

3 Ha az a hiradás tényleg Stancaronak 1558. év elején írott levelére vonatkozik, elképzelhető, hogy ennek a levélnek milyen hatása lett, ami a hires tordai zsinaton kifejezést is nyert a zsinat végzéseiben. Stancarot elüldözték, aki végleg elhagyta a magyar földet és Lengyelországba menekült. A Stancaro és Kálmáncsehi által megindított hatalmas evolúció ellen már régebben felszólaltak az ev. papok. Hebler, majd Heltai is időszerűnek találta már akkor, hogy az utcai szónokok ellen harcoljon, a zsinat pedig végzések által igyekezett korlátozni azok merészségét. Ezen zsinat részletesebben foglal1 Páriz Pápai: Rudus Redivivum C3. 2 Iudycium inclitae Academicae Wittenbergiensis de contraversia coenae domini.. . cimmel a tordai zsinat végzéseihez csatolva adták ki 1558-ban. 3 Páriz Pápai: Rudus Redivivum C4.