Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 35 — csehivel Heltai, a kolozsvári gyülekezet tekintélyes plébánosa, a város vezetőembere és mellette az ifjú Dávid Ferenc szállott sikra, addig a Kálmáncsehi által vezetett Petrovics junius közepe táján Bornemisszát Erdélyből való távozásra birta, azután a kath. templomokat elfoglalta, a barátokat kiűzték, a templomokban a képeket elégették, az oltárokat, szobrokat összetörték. Sőt, mint Schesaeus mondja, a régi bálványozó rendet élete megváltoztatására kényszerítette, a templomok és zárdák ezüst edényeit elvitte azon ürügy alatt, hogy ha a vallásához ragaszkodó királynő visszatér az országba, ne legyen alkalma a vallásújításra, ki bátyjának, a lengyel királynak kedvéért nem mondott le a pápista vallásról.

1 Nemcsak Kolozsváron, hanem más helyen is történtek, mint Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Erdély többi magyarlakta vidékein templomfoglalások. A reformáció oly erős pártfogója, a sakramentarius irányzatnak oly erőszakos terjesztője, mint Kálmáncsehi, annyira megnyerte a lelkeket a a reformáció radikális irányzatának, hogy tanai egész Erdélyben ismertté lettek. Sőt a kath. vallású királynő sem mert nyilatkozni a katholicizmus mellett és ha hihetünk Serédynek, maga a királynő sem törődött azzal, hogy ki milyen vallást követ.

2 Kálmáncsehi és Heltai, valamint társa Dávid Ferenc között a vita megkezdődött már 1556 tavaszán és mivel Kálmáncsehi is írásba foglalta a maga tanait, pávid és Heltai a „Responsum Ministrorum eccl. Colosvariensis" cimü munkába foglalták össze feleletüket, majd ez év jul. 26-án a templomok ajtajára kifüggesztett tiltakozásban igyekeztek Kálmáncsehi és Szegedi Lajos, krasznai plébános tanításait lerontani. Heltait, ki szász létére a magyar nemzeti reformációnak lett fő szószólója, valamint Dávidot is, aki szintén szász volt, de a magyar nemzeti reformációnak volt új vezére, főleg az bántotta, hogy Kálmáncsehi a sakramentárius hitet magyar vallásnak nevezte el. Sem Heltai, sem Dávid, sem Hebler Mátyás munkájukkal nem értek el semmit, mert a magyarság többsége a népies beszédű olcsó prédikátor tanai mellé állott. Az 1556 november 1-i kolozsvári országgyűlés

3 a püspökök, a konventek, a káptalanok és prépostok javait a fiskus számára lefoglalta. Ez már a második szekularizáció volt a független Erdélyben; de mig az 1542-i csak a püspöki javakat szekularizálta, hogy legyen az Erdélybe jött királyné fenntartására valami alap, addig ez a szekularizáció már nemcsak a püspöki, hanem az összes egyházi javakat is lefoglalta. Ezen országgyűlésen Novicampianus, krakkói hittudós, János Zsigmond nevelője beszédet tartott az eretneki tévelygésekről; de ennek a hallgatóságra nem sok hatása volt. A Kálmáncsehivel való vita idejére esik Heltai tekintélyének és a kolozsvári százas tanácsban való befolyásának csökkenése. Heltai ugyanis 1554-ben 1 Bod: Magyar Ekl. Hist. I. 430. Teutsch: II. 40. 2 Szilágyi: Erd. orszgy. eml. II. 55. 3 U. o. II. 55. 3*