Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

II. Heltai Gáspár reformátor és kora. Irta dr. Lakos Béla főgimnáziumi tanár

— 24 — a demokratikus színezetű alkotmány, mely a XVI. század legnagyobb magyarjának, Martinuzzinak műve, mely a tordai országgyűlésen az ország vezetésében a polgárelemnek is oly befolyást enged, aminővel Európa egyetlen államában sem találkozunk, kétségtelen, nagy hatással volt a reformáció terjedésére már azért is, mivel a szászok a helytartótanács 1/

8 részét alkották, kik pedig 1546 után Luther hivei voltak

1; így nem engedhették a reformáció terjedésének megakadályozását. Az ő befolyásuknak tulajdonítható tehát, hogy az országgyűlés már elismeri a városokban a reformációt. Második oka a reformáció terjedésének pedig az volt, hogy Martinuzzi 1547-től kezdve politikából nem akart a szászok reformációja elé akadályt gördíteni. Az erdélyi püspöki szék 1542-től kezdve 10 éven keresztül nem volt betöltve és Gyulafehérvár Statileo püspöksége óta a humanizmus fő gócpontjaként szerepelt, halála után pedig a gyulafehérvári káptalan öt kanonokja csatlakozott a reformációhoz, akik közül egy a reformáció fő pártfogója lett, egy pedig a későbbi kálvini irányzat előharcosa.

2 A reform-mozgalom 1547-ig, ha az egész Erdélyben elterjedt is, a szászok földje kivételével mégis csak külsőségekben nyilvánul meg, mivel a magyar eklézsiáknak nem voltak reformátorai és midőn 1547-ben a „Reformatio ecclesiarum Saxonicarum" megjelent, a Hontér által kezdeményezett, szigorú, lutheri irányzatú reformáció tisztán a szászok reformációja lett, amennyiben ez a szász nemzeti egyházakat teremtette meg. Heltaié az érdem, aki a szászoknál már befejezett reformációt magyar irodalmi munkásságával a magyarság közé is bevitte s ez által nemcsak Erdély szászoklakta vidékének, hanem ebben az időben Erdély nagy többségét alkotó magyarságnak is szellemi közkincsévé tette. Így lett Hontér reformációjának folytatója a szász származású Heltai Gáspár, kinek az erdélyi magyar reformáció terjesztésében, az erdélyi magyar nemzeti irodalom megteremtésében kétségtelen legnagyobb része volt. 1 Dr. Lakos: Hontér és a szászok reformációja. Prot. Szemle. 1902/3. 2 Pokoly : Erd. ref. Egyháztört. I. 44.