Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1912

VII. Főgimnázium

- 109 pesti m. kir. orsz. színművészeti akadémia tanára teljesítette. Segítségünkre jött az állami és r. kath. polgári leányiskola igazgatósága, amennyiben nemcsak arra adott engedélyt, hogy a növendékek a tanfolyamon részt vehettek, hanem minden órán megjelent a testület egy-egy tagja; intézetünk tanári karából is mindig ott volt egy-egy tanár. Amidőn nekik ezért hálás köszönettel adózunk, különös elismeréssel emlékezünk meg Kovács Lajos Jenő tornatanárról, aki fáradságot s időt nem kiméivé, minden órán ott volt. Ennek lehet tulajdonítani, hogy az 1912—13. tanév folyamán a tánctanítás a legszebben folyt le s akiknek módjukban volt résztvenni az 1913 április 12-én tartott táncvizsgán, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak tanítványainkról s az egész tanfolyamról, kivált annak országosan elismert vezetőjéről, Róka Pálról. Hogy tanítványaink ügyessége növekedjék, meghonosítottuk a vivás tanulását is, melyet igen nagy kedvvel gyakoroltak s egyik-másik tanuló kiváló ügyességre tett benne szert. A játékdélutánokat, noha alkalmas játékterünk nincs, minden osztályban meghonosítottuk. A katonai lövészkiképzésben a VII. és VIII. osztály növendékei részesültek. A m. kir. honvédelmi minisztérium a szükséges fegyvereket és töltényeket díjtalanul bocsátotta rendelkezésünkre, a tanulók igen nagy kedvvel vettek részt a gyakorlatokon. A tanítás a tornateremben történt, éles tölténnyel az acsádi katonai lövőtéren lőttek. Vezető-tanár Kovács Lajos Jenő tornatanár volt, a katonaságot Barcza Zoltán honvédhuszár főhadnagy képviselte. Az oktatást kizárólag maga az intézeti tornatanár végezte, amiért nagy elismerést érdemel. A lövőverseny 1913 május 28-án volt az acsádi lövőtéren a tanári kar élénk érdeklődése mellett. A versenyen Pápa város képviseletében Csoknyay Károly városi főjegyző jelent meg. Buzdító beszédet intézett az ifjúsághoz s Veszprémmegye részéről jutalmul 50 koronát, Pápa város részéről pedig 10 koronát adott át a jelenlevő Faragó János igazgatónak, aki ezért köszönetet mondott s kitartásra lelkesítette az ifjúságot. A cél 400 lépésre fölállított alaktancéltábla volt, amelyre minden lövő 10 töltényt lőtt. A tornavizsga 1913 junius 15-én volt, melyet nagy és diszes közönség nézett végig. Az egyházkerületet Németh István egyházker. főjegyző s Czike Lajos főisk. gondnok képviselte, utóbbi lelkes, buzdító beszédet intézet az ifjúsághoz. Amit ifjuságunk szellemi képességeiről mondtunk, ugyanazt mondhatjuk testi erejéről is: nem közönséges anyag áll rendelkezésünkre. Ezt kiképezni, nemes irányban fejleszteni a mi föladatunk, hazafiúi hivatásunk. Ha nem tudnánk, történetünk megtanít rá, hogy a magyar nemzetnek nemcsak erős fejekre, hanem erős karokra is szüksége van s arra törekszünk, hogy ezt a kettőt harmonikusan fejlesszük a mi kedves ifjúságunkban, akik nyomunkba lépnek, ha erőink megfogyatkoznak, vagy pihenőre térünk az édes hazai földbe. Amilyen az ifjúság, olyan a haza jövendője! Szellemileg képzett, testileg edzett, bátor ifjúság biztosíthatja csak hazánk fönnmaradását. Ezt érezzük, erre törekszünk!