Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910
III. Algéria. Irta dr. Lakos Béla főgimn. r. tanár
— 55 — sok kii mája januárban -{-10 C° és-j-16C° között ingadozik, melegebb tehát, mint a Riviera di Ponente, de nyáron itt is -j- 25 C° a közepes meleg, mint a Riviérán. A magasabb hegyeken a tél havas, hideg, ellenben a nyár forró, nyugaton a sirocco nevü száraz szél az uralkodó a nyári hónapokban, különösen a Cheliff völgyében, amidőn a folyó siksága annyira felmelegszik, hogy valóságos égető kemencéhez hasonlít. Esőzés ideje októbertől májusig tart, keleten sokkal több az eső, mint nyugaton; januárban a tengerparton majdnem mindennap esik, ezt a nyugati és északnyugati szelek hozzák. Oranban 550, Algérben 660, La Calleban 800, a síkságokon Boufarikban 700, Guelma 627, Orleans villeben 400 milliméter eső esik. Mivel az Atlas a tengeri áramlatot felfogja, ezért a magas plató száraz és szertelen. Nagy az eltérés a nappali és éjjeli, még nagyobb a téli és nyári hőmérséklet között. Batnában (1050 tengerszin feletti magasságban) a januári közepes hőmérséklet +4 C°, a juliusi -f- 23 C°, de előfordul a platón, hogy a hőmérő -f- 10 C° is lesülyed éjjel, míg viszont a nyári hónapokban árnyékban -j- 40 C° is felemelkedik. Az évi csapadék átlag 400 milliméter. A hó sokszor az egész platót és a Sahara Atlast ellepi, mint 1910 január 14-én, midőn Setiftől egész az El Kantara völgyéig úgy a plató, mint a Djebel Aures hóval volt borítva és El Guerrahnál a vonatok hóban rekedtek meg. Gyarmatosítás. A gyarmatok a nemzetek alkotóképességének fokmérői. Mentül nagyobb területet képes egy nemzet gyarmatosítani és saját kultúrájával fölvirágoztatni, annál nagyobb az illető nemzetnek az alkotó ereje. Franciaországot a brit birodalom után földünk első gyarmatosító államának tarthatjuk. A gyarmatok fejlődése annál rohamosabb, mentül kevesebb lakosságú és alacsonyabb kulturáju területen történik a gyarmatosítás, mert itt az autochton lakosság vagy kipusztul, vagy igen alárendelt helyzetbe jut a hódítókkal szemben, mint ezt Észak-Amerika és Ausztrália fejlődésénél is látjuk. Ott azonban, ahol a gyarmatosító politika fejlett társadalmi életet, kulturát talál, nehezebben megy a fejlődés, mert a hódítóknak már nehezebb a meglévő gazdasági és társadalmi viszonyokat teljesen átalakítani. Különösen a mohamedán lakosságú államokban van nehéz küzdelme az európai gyarmat-politikának, mert ott az a keresztyén világnézettel teljesen ellentétes mohamedán társadalommal jön összeütközésbe. Azért nehéz az angolok helyzete Egyiptomban, melyről már lemondani készülnek és ezért válik hova-tovább kétségessé India felett való uralmuk is, sőt Közép-Ázsiában az oroszok is tapasztalhatják az izlammal szemben teljes erőtlenségüket. Egyetlen hely Algéria, ahol mohamedán társadalommal szemben aránylag rövid idő alatt győzedelmeskedett az európai kultura. Ennek oka több szerencsés körülmény találkozásán kivül abban a helyes gyarmat-politikában keresendő, melynek irányelvét Waldeck Rousseau fejezte ki legrövidebben e