Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1910

III. Algéria. Irta dr. Lakos Béla főgimn. r. tanár

— 53 a hatalmas uralkodó véres harcokat folytat vazallusa Moulai Hassen érdekében. Megújul a küzdelem XIV. Lajos korában, midőn Duquesne 1682-ben Algért ostromolja. A francia forradalom lezajlása után bekövetkező békés korszakban — „mivel nem akarták, hogy stagnáljon Franciaország népe és az a régi gloirehez méltó missiót hajtson végre" — hozzáfogtak 1830-ban Algéria meghódításához, mely 17 év múlva Abd-el-Kadernek Franciaországba való internálásával s ezzel együtt Algéria elfoglalásával ért véget. Algéria határánál a nagy tőkével rendelkező Franciaország meg nem állhatott s ez eredményezte 1881-ben Tunis elfoglalását, bárhogyan vágyakozott is Tunisra Olaszország. 1890 óta háromizben megújított szerződés alapján a Saharát szállta meg Franciaország, 1904-ben pedig Marokkó ügyeibe való beavatkozási jogot is megkapta, amely, mint az örökké megújuló és manap is tartó harcokból előre látható, az ország annektálására fog vezetni. A francia kormány Marokkó megszállására már jó előre elkészült, az Atlas vidékén ezt jól tudják, Henri Lorin „L' Afrique du Nord" cimü müvében ennek már kifejezést is adott. Marokkó annektálásával egy kézbe kerül Magreb és a francia civilizáció révén belép a Földközi tengermelléki kulturnépek sorába. Algéria földrajzi áttekintése. Algéria két főrészre oszlik, egyik a tulajdonképeni Algéria, mely mindössze 200 ezer •-km. kiterjedésű, másik része az algériai Szahara, mely 2,700.000 [>km. kiterjedésű terület. A tulajdonképeni Algéria domborzati tekintetben négy részre osztható. I. Közvetlen a tengerparton a tengerparti Atlas vonul végig, melyet nyugati Algériában krétakoru lánc-szemek alkotnak, de azokat a folyók több részre szaggatták, száraz, hosszú falként ereszkednek ezek úgy a tenger, mint Algériának főfolyója, a Cheliff völgye felé. Kelet-Algériában a tengerparti Atlas kristályos vagy vulkánikus massziv hegyekből áll; ilyen a Djurdjura Kabyl, melynek főcsúcsa öt hónapig hóval van födve, a Djurdjura Kabyl mellett emelkedik a Babor, mely a Chabet el Akra nevű surdokjáról hires. A tengerparti láncolatot a bazalt massziv L' Edough zárja be, melyben gazdag vasérctelepek vannak. Ezeken a kristályos masszivokon terül el Kelet-Algéria erdős zónája, itt a parafa-tölgy erdők 417 ezer hektár területet borítanak. A tengerparti Atlas lánc-szemeit keskeny, lapos, nagyon termékeny síkságok szaggatják meg, ilyenek: az orani sikság, Metidja, a Sahel völgye, a bonéi lapály és a Cheliff völgye, kolonizáció szempontjából ezek Algéria legfontosabb helyei. A tengerparti Atlast folyó-völgyek választják el a Teli Atlastól, mely márgából és agyagból áll, málló sziklái, rohanó patakok által megszaggatott, vagy esőtől mélyen bevágott hegyormai fantasztikus alakúak. Főbb csoportok nyugaton a Traras, az erdős Tlemgen és Saida hegyek, a hatalmas Quarensis massiv, mely Nyugat-Algéria legerdősebb hegytömege, keleten a Biban és a