Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

II. A nemzeti elem az Árpádok művelődésében és iskolázásában. Irta Acsay Ferenc

— 55 — már egy egyház is".

1 S mégis Paiacky, cseh történetíró keservesen így mer panaszkodni: „A szláv népek nagy-nagy terjedtségének kellő közepén Ratiszlav és Szvatopluk által olyan termékeny magja képződött volt egy saját nemzeti és egyházi műveltségnek, mely Rómának és Byzancznak egyenlő jóakaratú pártolása mellett a legnagyobbszerü fejlődést ígérte; hogy ehhez a maghoz idővel valamennyi szláv nép akarva, nem akarva ragaszkodott volna, s valamint nyugaton a római hatás alatt a frank birodalom nevelkedett: úgy keleten a konstantinápolyi hatás alatt egy szláv birodalom támadt volna, s KeletEurópa egy évezreddel előbb külömbb jelentőségűvé válik, mint amilyenné lett. Ámde eme remények örökre megsemmisülének azáltal, hogy a magyarok a képződésnek székébe nyomultak, s azt elrontották. A magyarok letelepedése tehát a legnagyobb szerencsétlenség, mely a szláv világot az idők folytában érte."

2 Ezek után is elismerem, hogy Európában való megtelepedésünknek és érvényesülhetésünknek legbiztosabb módja volt a nyugathoz való csatlakozás. A tények és a kézzelfogható eredmények erről beszélnek. A görög birodalomhoz való csatlakozás államéletünkkel és művelődésünkkel való veszélyes játék lett volna. „Hazánk geographiai fekvése, különösen csekélyebb elzárkozottsága nyugat felől; a nemzet sürüebb, előbb ellenséges, később Géza alatt békés érintkezése Németországgal; a keresztény hitnek (— mint majd látjuk, —) főleg nyugatról eszközölt terjesztése, egyetemben avval, hogy a magyar, nemzeti jelleme és gondolkodásánál fogva, jóval közelebb állott a nyugat-római birodalmat szétrombolt, szabadszellemű barbárok utódjaihoz, mint a régi római műveltség külcsillámaival birt, elpuhult, szolgai gondolkodású kelet-római néphez: a magyar nemzetet Byzancz karjai helyett a nyugat-európai civilisatió irányába terelték.

3 És valóban a XII. században érezhető görög hatás csak kárára volt a nemzetnek.

4 Épen káros volta miatt nem tudott sehol mélyebb gyökereket verni. Eredménytelensége, sőt káros volta annyira közismert tény volt, hogy nálunk épen a görög udvarban nevelkedett III. Béla szünteti meg és cseréli föl a művelődésünkre sokkal hasznosabb és gyümölcsözőbb francia hatással. Hasonlóképen ez volt a sorsa a görög szellem próbálkozásának a német-római császárok udvará1 Hunfalvy P. i. m. 189.-90. 11. — V. ö. Cod. Dipl. Moraviae. I. 60.—64. 11. és Steph. Szilágyi: De statu Ecclesiae Pannonicae libri III. Quinqueeccl. 1877—1882. » Geschichte von Böhmen, 1893. I. 102., 196. 11. V. ö. Hunfalvy P. i. m. 454.-55.11. Salamon F. is megemlékezik Paiacky ábrándozásairól és hozzáteszi, hogy — „a déli szlávok Magyarországon a magyarok bejövetele nélkül államot nem alapítottak, hanem más hódítójuk akadt volna." A magyar hadtört, a vezérek kor. 48. 1. Mert — „a szlávoknál társadalmi állapotjuknál fogva nem fejlődhetett ki egy erős hadsereg, s erős állani eszméje. Ahol nagy kiterjedést nyert az köztök, acclimatisatió volt, idegenek ültették és nevelték föl." U. o. 47. 1. V. ö. Szinnyei József, i. m, 28. 1. a bolgár állam alakulását. 3 Hajnik J. i. m. 83. 1. 4 Bocsor I. i. m. 1. 46. 1.