Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1909

I. Kocsi Csergő Bálint rektori beszédei. Közli Thury Etele

— 27 — ki inkább szörnyű kinokkal öleté meg magát, hogy sem olyat cselekednék, melyből az ifjak botránkozást és a törvény szegésre szabadságot vennének. A ti fiaitok, szép nevendékeny fiatalok, amelyeket ha akarjátok, könnyen a jó erkölcsöknek útára hajtogathattok. Szépen elkészített szántóföldek, amelyekben hogyha most kegyességnek és szelídségnek magvait vetenditek, jövendőben örömnek és vigasságnak gyümölcseit takarhattok ezekről. A ti gyermekeitek olyak, mint ama lágy viaszok, amelyeknek elméjekben, most minden féle jó cselekedeteknek képeit be nyomhatjátok. Az Isten drága zálogát bizta reátok, amelyet ha megvesztegettek gondviseletlenségtekkel, bizony nagy számadással tartoztok. Oszlopi vagytok a ti házatoknak, meg lássátok azért hogy mind erkölcsötökben, mind kegyesség gyakorlástokban, tántorodás nélkül legyetek, mert a ti eleséstek nem különben lehet, hanem a ti gyermekeiteknek is ártatlan ideje ti veletek együtt el dűl és a ti omlástokban eltemettetik. Oltalmazzátok azért ti magatokat, hogy a ti magzatotok is még valaha ti ellenetek való panaszolkodásra amaz ártatlan Józseffel im ez siralmas beszédekre ne fakadjon ki: loppal hozattam ki a zsidók földéről és itt sem cselekedtem semmit is, amelyért engemet e verembe vetnének (Gen. 40: 15). 5. 1680. április 12-én, a tavaszi közvizsgálat alkalmával tartott beszéd, melyben azt fejtegeti, hogy „a gyermekeket kicsinységükben kell a kegyesség gyakorlására szoktatni". Oratio II. de recta iuventutis educatione, habita Papae 1680. occasione examinis vemalis, Április 12. Ez előtt fél esztendővel Kedves Hallgatóim! meg mondottuk volt, hogy az ifjúságnak dicséretes neveltetésére, négy kiváltképpen való dolgok kívántatnának, elsőben, hogy a szülék magzatjokat jó példájukkal oktassák, az után őket kicsinységüktől fogva a kegyesség gyakorlására szoktassák, harmadszor, hogy az ő idejében azoknak istenfélő tanítójukról és kegyes életű társaikról viseljenek gondot, végezetre, hogy magzatjukat illendő fegyelemben tartsák. Az első útnak és eszköznek szükséges s hasznos és méltóságos voltáról a feljebb megemlített alkalmatossággal rövideden szólottunk, most Istennek kegyelmes segedelméből a másodikról, amely áll a jó ideje korán való kegyesség gyakorlásban, csak némely dolgokat mintegy újjal mutatok. Melyeknek előszámlálásában, hogy tinéktek terhetekre ne legyek, felette igen benneteket kérlek, egy kevés ideig való figyelmes hallgatásra. Aki azért hivataljának eleget akar tenni és gyermekét jól kívánja nevelni, ne elegedjék meg azzal, hogy jó példát ád és meg nem botránkoztatja, hanem idején isteni szolgálatra, áhitatosságra, lelkidolgokra szoktassa, s oktassa kisded gyermekét. Nem is oknélkül, mert amint Clemens Alexandrias mondja a mi életünk-