Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1908

I. Hegedűs Sándor emlékezete. Emlékbeszéd a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság emlékünnepén, 1908 október 1-én elmondotta dr. Antal Géza theologiai akadémiai tanár

— 4 — s felmutassam a hatást, melyet egyes eszméi, javaslatai és intézkedései a magyar közéletre s főleg annak gazdasági oldalára gyakoroltak: le kellett volna mondanom — erőim elégtelenségére való tekintettel — a megtisztelő feladatról. Működését ebben a világításban bemutatni más irányú tanulmánynak a feladata, mert hisz működése egy darab Magyarország utolsó 40 évének történetéből. Itt e helyen, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság által nyújtott ezen alkalommal — úgy véltem — nem Hegedűs Sándort, az ország történetének aktiv tényezőjét, hanem Hegedűs Sándort, az embert kell fölmutatnom, az embert — a belső egyéniségét uraló, közéleti tevékenységét is irányító eszmékkel együtt; az embert, kinek a belső érzületben és a külső munkásságban harmonikusan megnyilatkozó egyénisége ugyanaz volt és ugyanaz maradt a családi élet benső körében, mint a közélet küzdelmes porondján. Ez a feladat pedig — úgy érzem — nagyon könnyű. Alig van ember, kinek egyénisége annyira átlátszó lett volna s kinek lelkében és egyéniségében az alapvonások oly könnnyen fölismerhetők és megrajzolhatók volnának, mint Hegedűs Sándoréban. Igazi mély, tisztúlt vallásosság egyrészről, — lankadást nem ismerő munkaszeretet másrészről —: ezek képezik egyéniségének legjellegzetesebb vonásait. S amint a hírneves németalföldi festő, Rembrandt festményeire még a művészettörténetben járatlan is ráismer, ha előzőleg néhányat megfigyelt, mert a kolorit elárulja a mestert, akár arckép, akár bibliai, mitológiai vagy történelmi csoportkép, akár tájkép legyen a festmény: úgy Hegedűs Sándor két alaptulajdonságát megtaláljuk, köz- vagy magánélete bármely vonatkozásában tekintsük is őt. Ebben rejlik hatásának nagy titka s életének buzdító hatása. Ez az élet a kronológia száraz számai közé illesztve, a következő volt: Hegedűs Sándor Kolozsvárott született 1847 április 22-én. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte s mint az önképzőkörnek buzgó tagja és az ifjúsági lapnak munkatársa és szerkesztője már itt feltűnt dolgozataival. 1865-ben Budapestre jött a jogi tanulmányok végzésére; letette az államvizsgákat és az elméleti bírói vizsgát, jogi tanulmányainak végzése közben a Budapesti Szemlénél teljesített korrektori munkálatokat, hova Csenged Antal révén jutott, kinek házában nevelősködött.