Református teológiai akadémia és gimnázium, Pápa, 1908

II. A test és lélek összhangzatos képzésének irányelvei. Székfoglaló értekezés. Irta s 1908 szeptember 5-én, az 1908-909. tanév megnyitása alkalmából fölolvasta Rácz Dezső főgimnáziumi tornatanár

legelső és legfontosabb edzőszer maga az üde, tiszta, élenydús levegőben való tartózkodás. A modern nevelés a csecsemőt mind­járt születésekor békóba veri s benne is tartja kérlelhetetlenül leg­alább fél éven át; valljuk meg, hogy ez a tétlen kényszerhelyzet a legkevésbbé sem segíti elő a szabad vérkeringést s ezzel együtt a gyermek testi-lelki fejlődését. Mihelyt tagjait szabadon érzi, feltámad benne a mozgás ösz­töne s amit vagy akit keze ügyébe kaphat, azon végzi ösztönszerű testgyakorlatait. Van öröm, mikor a gondos édesanya féléves bör­tönétől, melyben Buffon szerint még a szabad mozgás és nyújtóz­kodás jótékony hatásától is meg van fosztva, megszabadítva kar­jára veszi; hát még midőn az első lépéseket eleinte segítségadás­sal, majd anélkül is vele megtéteti. Nem egy költő énekelte meg, nem egy festő vette ecsetjére a csecsemőkor testgyakorlatainak ezen legelemibb formáit. S mikor már a csecsemő gyermek a saját lábán meg tud állni, sőt saját akaratából helyváltoztatásokra is képes, megkezdődik benne a test és lélek azon kölcsönös ha­tása, mely életének minden korszakán át elválaszthatatlanúl végig kiséri. Gyönyörűség nézni, mikor a pázsitos fűben gondtalan vi­dámsággal játszadozik, vagy midőn pajzán kedvében szinte kime­rülésig fut a csapongó lepke után, sőt még a gyors szárnyon tova­röppenő madarat is megfogná, ha gyenge lábai lelkének képzelt szárnyait követni bírnák; milyen szép harmóniája ez a fejletlen gyenge testnek s az erőtlenségének ösztönszerű tudatát röpke fan­táziával pótolni igyekvő, gyengéd léleknek. Hadd csalja hát ki minél gyakrabban az éltető napsugár a szoba elhasznált légköréből a szép természetbe, Isten szabad ege alá; kedvezzenek a szülők is ezen ártatlan ösztönnek, midőn még kis gyermekük ajkai körül örökös mosoly játszadozik, mert ezáltal csak alkalmat adnak rá, hogy a kis vidám játszi csecsemőből erő­teljes, egészséges, játékos gyermek fejlődjék. Hiszen mi a játék ? A kisded kor első költészete; egyetlen tevékenység, mely a még fejletlen gyermek lelki erőit mozgásba hozza, őt vidámmá és bol­doggá teszi. De miért is fosztanók meg a kis ártatlan teremtést e különben is olyan rövid ideig tartó zavartalan élvezettől, miért töl­tenők meg keserűséggel első éveit, melyek úgy sem tartanak sokáig s még emlékezetük is oly hamar elmúlik!

Next

/
Thumbnails
Contents